Szeretettel köszöntelek a SIKLÓERNYŐZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SIKLÓERNYŐZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SIKLÓERNYŐZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SIKLÓERNYŐZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SIKLÓERNYŐZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SIKLÓERNYŐZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SIKLÓERNYŐZÉS közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SIKLÓERNYŐZÉS vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KIKÉPZÉSI FELTÉTELEI
1. 1 Ez a Kiképzési Utasítás elsősorban a 45-ös
Légügyi Előírásra és módosításaira, valalamint
a 20-as Együttes Légügyi Előírásra mint keretszabályokra
épülve megadja azt a formát, melyet
az MRSz üzemeltetésében működő személyek, szerevezetek,
klubok, iskolák kötelesek
betartani a siklóernyő repülés oktatása során.
1.2 A kiképzés személyi feltételeit a 45. L.E. 3. fejezete tartalmazza.
1.3 A kiképzés és repülés meteorológiai feltételeit
részben a 20-as E.L.E. "G"4. pontja (VFR
szabályok), részben jelen utasítás aktuális pontjai határozzák
meg.
1.4 A kiképzés okmányai a következők:
- a Kiképzési
Utasítás minden növendéknek
- repülési
napló minden növendéknek(ismert formában)
- oktatói napló
az oktatónak, amit a következők szerint kell vezetni
a/ az oktatás helye és időpontja
b/ az időjárási körülmények
c/ az alkalmazott eszközök
d/ a növendékek név szerinti regisztrálása
e/ a kiképzés kezdetekor a növendékek tudásszintje
f/ az elvégzett gyakorlatok növendékenként
g/ a kiképzés végén elért tudásszint növendékenként
h/ vizsgák elvégzésének igazolása a vizsgáztatási szabályok szerint
- növendék
munkafüzet, melyet a növendék vezet az alábbiak szerint:
a/ mindenféle oktatással, kiképzéssel kapcsolatos információk
b/ oktatói utasítások
c/ elvégzett feladatokkal kapcsolatos információk, elemzések
d/ időjárási feljegyzések
e/ írásbeli feladatok
-TANULÓIGAZOLVÁNY,
ami igazolja balesetbiztosítását és a képzést végző felelős
Iskola(oktató) megnevezését
- vizsgajegyzőkönyvek
1.5 Kötelező személyi felszerelések az oktatások
során "A" vizsgáig:
- bukósisak
- egész tesetet
védő ruházat a horzsolások ellen
- kemény ülőlapos
beülőheveder
"B" vizsgafeladatok végzésekor
ezen túl:
- �B� és �C�
gyakorlatok végzésekor és a vizsgarepülésnél visszatérítő
mentőrendszer
- 30 m (800
N)kötél,
- kés
Megjegyzés: minden oktatási formában kiemelten ajánlott
a gerincvédővel (protektor) ellátott
beülőheveder használata és a kétoldalú rádiókapcsolat.
1.5.1 A Kiképzési Utasításban leírt "visszatérítő
mentőrendszer"-en légialkalmassággal
rendelkező mentőejtőernyőt kell érteni.
1.6 Az alapfokú kiképzést olyan repülőeszközzel kell
végrehajtani, amelynek alkalmassága
iskolarepülésekre is szól.
1.7 A gyakorlati kiképzésbe azt a növendéket lehet bevonni,
aki MRSZ tagsággal rendelkezik,
működő siklóernyő szakosztály tagja, egészségügyi alkalmassági
igazolása és alapfokú elméleti
vizsgája van.
1.8 Az elméleti képzés feladata minden olyan repülési
helyzet, veszélyes időjárási körülmény és
jogszabályi feltétel ismertetése és számonkérése elméleti
vizsga formájában, amivel a
siklóernyő pilóta repülései során találkozhat. Mivel a
tapasztalatok azt mutatják, hogy a Pilóták
nem vállalkoznak újabb tanfolyami képzésre, inkább a meglevő
tudásukkal repülnek tovább, így
az alapfokú elméleti ismeretanyagnak tartalmaznia kell
a siklóernyőzés minden repüléstechnikai
fogását, a "C" vizsga szintjeit is, valamint az önálló
repülés megszervezéséhez szükséges
minden ismeretanyagot. Kiemelten kell foglakozni a C/1.
visszatérítő
mentőrendszer(rettungsistem) használatával, a C/2. átesés
és a C/3. negatív forduló
gyakorlatok elemzésével(lásd "C" vizsga, P.III fokozat)
és a helyes korrekciós technika
megbeszélésével videófelvételek és ilyen gyakorlatot szerzett
pilóták elmondásai, leírásai
alapján.
1.9 Csak az MRSz által oktatónak jogosított személy
oktathat siklóernyős növendékeket. Más
szakterületek Függővitorlázó Szakbizottság által elfogadott
szakértői oktathatják saját
szakterületük ismeretanyagait. Pilóta II minősítésű személy
segédoktatóként az oktatást vezető
jelenlétében segíthet az oktatásban.
1.10 Szervezett kiképzést csak az MRSZ Főpilótája
által engedélyezett kiképző iskolában
(továbbiakban: Iskola) szabad folytatni. Ez alól kivétel
az oktatói jogosítással rendelkező által
egy főre irányuló, szívességből és személyesen végzett
kiképzés, amikor a felelősséget teljes
mértékben, a kiképzés taramára, az oktató viseli.
1.10.1 Iskola működését csak akkor engedélyezi a Főpilóta,
ha ott a kiképzéshez szükséges
személyi-, tárgyi-, és szervezeti/biztonsági feltételek
bizonyítottan megvannak.
1.10.2 Személyi feltételek: egyszemélyben felelős
oktatói jogosítással rendelkező
kiképzésvezető és megfelelő számú oktató-, segédoktató
személyzet,
1.10.3 Tárgyi feltételek :
- oktatás céljára
alkalmas helyiség,
- érvényes
típus és egyedi légialkalmassággal rendelkező légijárművek,
- felszerelések
a 45. sz. Légügyi Előírás 4. fejezete szerint, kiegészítve a
szakági vezető által ajánlottakkal,
- érvényes
szabályok és kiképzési tematika az oktatószemélyzet minden tagja
részére,
- az MRSZ Főpilótája
által jóváhagyott kiképzési okmányok,
- tansegédlet
minden résztvevő számára,
1.10.4 Egyéb feltételek :
- a kiképzés
teljes szakaszára (kezdéstől a vizsgarepülésig) érvényes balesetbiztosítás
a résztvevők számára, amit az Iskola által kiadott
TANULÓIGAZOLVÁNY bizonyít,
2. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK ELMÉLETI ISMERETANYAGAI
2.1 Az elméleti kiképzés célja, hogy a siklóernyős
növendéket felkészítse az elméleti vizsgára,
melynek a megszerzése nélkülözhetetlen feltétele a repülési
gyakorlatok elkezdésének, illetve
ezt követően az önálló repülésnek.
Az elméleti
kiképzés során sajátítják el a hallgatók azokat az elméleti ismereteket,
amelyek a siklóernyő repülés alapvető kritériumai. A Kiképzési
Utasítás tantárgyai elsősorban a
meglévő magyarnyelvű irodalomra épülnek fel.
A témában megjelent és javasolt magyarnyelvű szakirodalom:
A siklóernyő-oktatás
segédletei - Szakmai jegyzet ( összeállította
Bíró Ernő)
Elfújta a szél
- Siklóernyő tankönyv (Bocsák Béla)
Repülés siklóernyővel
és sárkánnyal - Általános repülés ismeretek és
szabályzatok
(Bíró Ernő)
Siklóernyőzés
- Siklóernyő tankönyv - (Mándoki Béla, Pálfi B. Gábor)
Vitorlázórepülők
tankönyve - (Jereb Gábor, Kisely Ernő, dr. Orbán Pál)
2.2 Az óraszámok felosztása:
Tantárgy óraszám:
AERODINAMIKA, REPÜLÉSTECNIKA
16
METEOROLÓGIA
8
MŰSZERTAN 1
NAVIGÁClÓ 2
REP. SZABÁLYZAT 3
VERSENY ÉS SPORTSZABÁLYOK
2 (csak �B� vizsgához)
SZERKEZETTAN 1
TÍPUSISMERET LÉGIÜZEMELTETÉS 2
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1
Összesen: 36
óra
2.3 AERODINAMIKA, REPÜLÉSTECHNIKA
A tantárgy feladata az elméleti és gyakorlati aerodinamika
vizsgálata, a siklóernyő
repüléstechnikája
Előadások témakörei
2.3.1 Aerodinamikai alapismeretek
2 óra
2.3.2 A szárny és aerodinamikai tulajdonságai
1 óra
2.3.3 A teljes siklóernyő aerodinamikai tulajdonságai
1 óra
2.3.4 A siklóernyő süllyedése (siklása)
1 óra
2.3.5 A siklóernyő egyensúlya, kormányozhatósága és stabilitása
1 óra
2.3.6 A siklóernyő instabilitásai, (csukódások, nyílási
képesség, átesésfajták, negatív forduló)
8 óra
2.3.7 A vészhelyzetek felismerése és kezelése, a visszatérítő
mentőrendszer használata
2 óra
Előadások összes óraszáma: 16 óra.
2.4 RÉSZLETES PROGRAM
1. Aerodinamikai alapismeretek
A légáramlás
Stacionárius
áramlás
Folytonossági
törvény
A statikus
és a torlónyomás
A Bernoulli
törvény és egyenlet
A légáramlás
sebességének mérése
A levegő áramlása
a testek körül
A levegő ellenállása
A levegő viszkozitása
és a határréteg
A levegő lamináris
és turbulens áramlása
2. A szárny és aerodinamikai tulajdonságai
A szárnyprofil
A szárny beállítási
szöge, és állásszöge
A szárny felhajtóereje
Nyomáseloszlás
a szárny körül
Az eredő légerő
és a szárny nyomásközéppontja
A légerők tényezői
és képletei
A légerők és
légerőtényezőik közötti összefüggések
A felhajtóerő
és ellenállástényezők a szárnyforma függvényében
A szárny polárgörbéje
A szárnyprofil
ellenállása, indukált ellenállása
Módszerek a
legnagyobb felhajtóerő növenlésére
3. A teljes siklóernyő aerodinamikai tulajdonságai
A siklóernyő
felhajtóereje és ellenállása
A siklóernyő
polárisa
4. A siklóernyő süllyedése (siklása)
Erők egyensúlya
siklásnál
A vízszintes
repülés erőszükséglete
A legkedvezőbb
sebesség
Erőszükséglet
a sebesség függvényében
A siklás sebességi
tartományai
A repülés távolsága
és időtartama
Szélcsendben
elérhető repülési távolságok és időtartamok
5. A siklóernyő egyensúlya, kormányozhatósága és stabilitása
A nyomatékok
egyensúlya repülés közben
A kormányozhatóság
és a stabilitás fogalma
A siklóernyő
súlypontja
A szárny nyomásközéppontja
és annak vándorlása
A siklóernyő
hosszirányú egyensúlya
A siklóernyő
hosszirányú kormányozhatósága
A súlyponthelyzet
hatása a kormányozhatóságra
A hosszstabilitás
fogalma, stabilitás repülés közben
Stabilitás
és kormányozhatóság, kormányerők
Keresztirányú
egyensúly fogalma
Az irányítózsinórok
működése és hatása
6. A siklóernyő instabilitásai, (csukódások, nyílási
képesség, átesésfajták, negatív forduló)
A görbevonalú
pályán történő repülés föbb fogalmai
A siklóernyő
biztonsági tényezője normál repülésben és túlterhelések esetén
A fordulókban
fellépő erőhatások
Az átesések,
okai, fajtái, elhárításuk
A negatív forduló,
oka és elhárítása
A turbulenciák
hatása a siklóernyő stabilitására
A becsukódott
siklóernyő újranyílásának feltételei
A szándékos
siklóernyő-profil változtatások és hatásaik
A hibás irányítási
manőverek és hatásaik
A lengések
létrejötte, veszélye és kivédése
7. A vészhelyzetek felismerése és kezelése, a visszatérítő
mentőrendszer használata
A vészhelyzet
felismerése
Tartós zuhanás,
irányíthatatlan kupola, zsákesés, pörgések, lengések
Zsinórzatszakadás,
kupolaszakadás
Szándékolatlan
emelkedés CU-Ni felhőben
Fáraszállás,
leszállás lejtőre, elsodródás lakott terület fölé, elektromos vezetékek
érintése
Vízreszállás,
folyóba, tóba, tengerbe
Visszatérítő
mentőrendszer műszaki és típusismeret,
A hajtogatás
bemutatása, beállítás, felvétel ismertetése,
Tárolás, ellenőrzés,
kezelés
A visszatérítő
mentőrendszer megismerése, vészhelyzetben történő
alkalmazásának
alapismeretei,
A visszatérítő
mentőrendszer használatának szabályai, feltételei,
Nyitás, rendellenességek
kiküszöbölése, elsodródás befolyásolása,
Felkészülés
a földetérésre, földetérés végrehajtása általában és bonyolult
körülmények
között,
2.5 METEOROLÓGIA
2.5.1 Alapfogalmak
2.5.2 A levegő hőmérséklete, nedvességtartalma
2.5.3 A levegő nyomása és a szél
2.5.4 A légköri frontok
2.5.5 Ciklonok és anticiklonok
2.5.6 Termikek, szelek, veszélyes időjárási helyzetek,
képződmények
2.5.7 Repülési időjelentések
Előadások összes óraszáma: 8 óra
2.6 RÉSZLETES PROGRAM
1. A lapfogalmak
A légkör anyagi
összetétele: alapgázok, nemesgázok, vendéggázok, vendéganyagok.
A légkör szerkezete
és felosztása: troposzféra sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra,
exoszféra.
Légállapot-határozók;
légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség.
2. A levegő hőmérséklete
A földfelszín
hőháztartása. Hőátadás a földfelszínről a levegőbe: sugárzás,
vezetés,
keverőmozgások, konvekció.
A hőmérséklet
és mérése.
A hőmérséklet
magassággal való változása, álapotgörbe: izotermia, inverzió.
Az inverzió
kialakulása és típusai.
A lokális és
az adiabatikus hőmérsékleti gradiens (száraz, nedves).
Az egyensúlyi
rétegződés: stabil, indifferens, labilis.
Az egyensúlyi
rétegződések grafkonjai: állapotgörbék.
Száraz és nedves
adiabata.
A levegő nedvességtartalma
A párolgás,
kondenzáció, szublimáció.
A víz halmazállapot-változásai.
Latens hő.
Abszolút nedvesség,
harmatpont, páranyomás.
Relativ nedvesség,
harmatpont.
Fajlagos vagy
specifikus nedvesség.
Kondenzációs
folyamatok a légkörben.
A köd keletkezése
és típusai: kisugárzási, advektív, inverziós ködök
A felhő keletkezése,
felhőfajták.
A telített
levegő egyensúlyi állapotai.
3. A levegő nyomása és a szél
A levegő nyomása
és mérése
A légnyomás
tengerszintre való átszámítása.
A légnyomási
mező alapfogalmai: izobár, izobárfelület, horizontális bárikus
gradiens.
Bárikus rendszerek:
ciklon, anticiklon, teknő, másodlagos ciklon, gerinc, mag,
nyereg, izobártalan
mező.
A légnyomás
csökkenése a magasság függvényében.
Nemzetközi
normál atmoszféra.
A szél keletkezése.
Coriolis erő, gradiens szél.
Geosztrófikus
szél.
Szél a ciklonban
és az anticiklonban.
A szélirány
és a szélerösség mérése.
A légköri turbulencia
és tulajdonságai
A repülőgép
magasságmérőjének beállítása.
QFE és QNH
beállítás (Standard vázlatosan)
4. A légköri frontok
A front bárikus
és izobárikus mezeje.
A frontok mozgása,
szélviszonyok a front közelében.
Melegfront.
Hidegfront. Első- és másodfajú hidegfront, zivatarfront.
Okkluzisós
frontok. A front mint cirkulációs rendszer.
Instabilitási
vonal, okkluziós- és stacioner front.
5. Ciklonok és anticiklonok
Általános tudnivalók
a ciklonról.
Ciklonok keletkezése,
átmérője és nyomásértékei.
Függőleges
légmozgások a ciklonban, ciklonak áthelyeződése.
Időjárás a
ciklonban.
Általános tudnivalók
az anticiklonról.
Anticiklonok
átmérője és nyomásértékei.
Függőleges
légmozgások az anticiklonban, az anticiklon áthelyeződése.
Időjárás az
anticiklonban.
6. Termikek, szelek, veszélyes időjárási helyzetek,
képződmények
A termik képződése,
fajtája, erőssége, eloszlása, cellák, felhőút
A Cu és Cu-Ni
felhő kialakulása, a benne és körülötte tapasztalható jelenségek
Lejtőszél,
emelő és turbulens zónák
Az oldalszél
keltette turbulneciák és szélnyírások
A starhelyen
megjelenő rotorok és felismerésük
A leszállás
körzetében várható turbulenciák helyes felismerése
Magashegyi
időjárási jelenségek, völgyszelek, gleccserszél,
Főn, parti
szél, vízfelületek hatása
7. Repülési időjelentések
Meteorológiai
szolgálatok, repülőtéri szolgálatok, ATIS, VOLMET
2.7 MŰSZERTAN
A tantárgy
feladata, a siklóernyőn használatos műszerek és egyéb velük kapcsolatos
berendezések ismertetése.
2.7.1 Repülésellenörző, navigációs műszerek
2.7.2 Egyéb müszerek és berendezések
2.8 RÉSZLETES PROGRAM
1. Repülésellenörző, navigációs műszerek
Manométerek,
szelencék, pitot cső, Venturi cső
Magasságmérés,
magasságmérő
Sebességmérés.
fitotcsöves, Venturi-csöves, turbinás sebességmérők
Varióméter.
Torlólapos, elektronikus varióméter
Szelencés műszerek
hibái
Iránytűk, mágnes,
földmágnesség. Folyadékos mágneses iránytű
GPS(Műholdas
helymeghatározó rendszer és műszer)
2. Egyéb műszerek és berendezések
Szélirány,
szélsebesség mérése. Szélzászló. Kanalas szélsebességmérő
Áramforrások,
akkumulátorok fajtái
Rádiók
2.9 NAVlGÁCIÓ
A tantárgy
feladata a légi tájékozódás, navigáció és légiközlekedés alapismereteinek
elsajátítása.
2.9.1 Navigációs alapfogalmak.
2.9.2 Repülésben használatos térképek. Magyarország jellegetes
navigációs pontjai.
2.9.3 Iránytű, irányszögek, időszámítás
2.9.4 Teendők a tájékozódás elvesztése esetén.
2.9.5 Iránymagassági rendszerek. Magasságmérő beállítás.
2.10 RÉSZLETES PROGRAM
1. Navigációs alapfogalmak
Navigáció felosztása.
Elemi navigáció. Föld méretei, adatai, forgása, fokhálózata.
Távolságszámítás,
ívhossz-számítás.
VFR repülés
(látvarepülési szabályok: Visual flight Rules)
Előzetes felkészülés.
Légtér tanulmányozás. Térképkiválasztás, annak navigációs
előkészítése,
Felszálás előtti
navigációs felkészülés,
Meteorológiai
tájékozódás,
2. Repülésben használatos térképek
Aránymérték.
Repülőtérképek követelményei. Térképrendszerek.
Térképolvasási
gyakorlat. Magyarország hegy és vízrajza.
Navigációs
szempontból fontos út-vasútvonal hálózat.
Jellegzetes
és nagyobb települések.
3. Iránytű, irányszögek, időszámítás
Föld mágneses
elemei, deklináció, inklináció, deviáció, beépítési és kompenzálási
hibák. Fordulóban és sebességváltozáskor fellépő
hibák.
Zóna-idő, helyi
idő, UTC.
Irányszögek
fajtái. Térképirányszög. Iránytű irányszög.
Szél eltéritőhatása
és annak kiküszöbölése. Önsebesség, földfeletti sebesség.
Repülési idő
repülési sebesség, repülési távolság,
4. Teendő a tájékozódás elvesztése esetén
Intézkedés
tájékozódás elvesztésének megelőzésére. A pilóta ténykedése tájékozódás
elvesztésekor.
5. Iránymagassági rendszerek, magasságmérő beállítás
Magassági lépcsőzések,
elkülönítések.
Repülési magasságok,
szintek (QFE, QNH, Flight Level).
2.11 REPÜLÉSI SZABÁLYZAT
A tantárgy
feladata a polgári repülés szabályainak, utasításainak, előírásainak
elsajátítása, azok kötelező betartása a biztonságos, balesetmentes
repülések végrehajtásának
érdekében, továbbá a versenyszabályok ismertetése
2.11.1 Pilóta engedélyek, személyi feltételek, siklóernyők
légialkalmassága
2.11.2 Általános közlekedési szabályok a levegőben.
2.11.3 Teendők a repülés különleges eseteiben.
2.11.4 Légterek, határsávok, tiltott légterekre vonatkozó
szabályok.
2.11.5 Repülőtéren kívüli repülések, távrepülések szabályai.
2.11.6 Időjárási feltételek.
2.11.7 Rádiózási szabályok.
2.12 RÉSZLETES PROGRAM
l. Pilóta engedélyek, személyi feltételek, siklóernyők
légialkalmassága
Kik jogosultak
siklóernyőzésre
Siklóernyők
nyilvántartása, légialkalmasság
2. Általános közlekedési szabályok a levegőben.
Repülések megszervezése
és vezetése
Elózés, kitérés,
keresztezés, lejtőszabály
Iskolakör (ki-
és besorolás rendje, fel- és leszállási elsőbbség)
Jelek, jelzések
(rakéta, ponyva...),
Teendők kényszerleszállás
esetén (erdőre, vízre...)
Teendők eltévedés
esetén
3. Teendők a repülés különleges eseteiben.
Vadászgépek
által adható jelek, jelzések.
"Figyelem ön
szabálysértő", "Kövessen"
"Szálljon le
ezen a repülőtéren"
"Hajtsa végre
parancsaimat, ellenkező esetben biztonságát nem garantálom"
"Az Ön útja
szabad"
Teendők baleset,
"rendkívüli esemény" esetén(bejelentési kötelezettség)
4. Légterek, határsávok, tiltott légterekre vonatkozó
szabályok.
A légtér fogalma
Kétszektoros
magassági lépcsőzés, minimális útvonalmagasságok
Nem ellenőrzött
légterek és ezekre vonatkozó szabályok(TIZ, ATZ)
Ellenőrzött
légterek és rávonatkozó szabályok(TMA, CTR, MCTR, TSA)
Tiltott, veszélyes,
korlátozott légterek
Határsávok
5. Repülőtéren és azon kívüli repülések, átrepülések
szabályai.
Igénylések
rendje, helyi és távrepülés esetén
Saját repülőtér
körzethatárai, légterei, repülőtérrend fogalma
A repülés végrehajtására
vonatkozó szabályok.
6. Időjárási feltételek.
VMC-IMC fogalma.
VFR-IFR repülés fogalma
VFR körülmények
minimális időjárási feltételei
Magasságmérő
beállítások (QFE, QNH, STD)
7. Rádiózási szabályok
Rádióhasználat
a levegőben, forgalmazási szabályok
Rádióengedélyek
és bizonyítványok
2.13 VERSENY ÉS SPORTSZABÁLYOK
Csak a �B�vizsgához
szükséges ismeretanyag.
2.13.1 Feladatfajták
2.13.2 Versenyfajták
2.13.3 Igazolási szabályok, nemzeti és FAI szabályok
2.14 RÉSZLETES PROGRAM
1. Feladatfajták
Helyi feladatok(időtartam,
magasság, célraszállás)
Távrepülési
feladatok (szabadtáv, céltáv, hurok, háromszög, sebességi feladatok)
2. Versenyfajták
Hivatalos-nem
hivatalos verseny
Nemzeti versenyek,
klubversenyek
Nemzetközi
versenyek (VB, EB, Világkupa, földrész és területi versenyek)
3. Igazolási szabályok, nemzeti és FAI szabályok
A feladatok
kírása és igazolása(fotó, tanú, zsűri, bíró)
FAI rekordfajták,
Nemzetközi
rangsor, teljesítményjelvények (sas)
Nemzeti szabályok
(eltérés az FAI-tól), MKK, válogatottság
2.15 SZERKEZETTAN
A tantárgy
feladata a siklóernyő szerkezetek ismertetése.
Ezen belül a siklóernyő szerkezetek felépítését, szerkezeti
anyagait és kiegészítő felszereléseit
tárgyalja.
2.15.l A siklóernyő általános felépítése
2.15.2 Mechanikai és egyéb igénybevételek
2.15.3 A siklóernyő anyagai
2.15.4 Varrási, kötési eljárások
2.16 RÉSZLETES PROGRAM
1. A siklóernyő általános felépítése
Kupola, zsinórzat,
hevederek, irányítózsinórok, trimmrendszerek
Csatok, karabínerek
Beülők felépítése
Mentőernyők
A siklóernyők
felosztása
2. Mechanikai igénybevételek
Felületi és
tömegerők, az erők egyensúlya
Szilárdságtani
alapfogalmak
Terhelési többes
Az UV sugárzás
hatása
3. A siklóernyő anyagai
Kupola anyagok,
zsinórzat anyagok, hevederek, a metőernyő anyagai
A beülő anyagai
4. Varrási, kötési eljárások
2.17 TÍPUSISMERET LÉGIÜZEMELTETÉS
A növendékekkel
meg kell ismertetni a siklóernyő típusokat. A tantárgy keretén belül a
növendékek sajátítsák el azokat az elméleti és gyakorlati
ismereteket, amelyek szükségesek a
siklóernyő biztonságos légiüzemeltetéséhez.
2.17.1 A gyakoribb siklóernyő típusok adatai és szerkezeti
felépítése.
2.17.2 A siklóernyő kiszolgálása, gondozása
2.17.3 A különböző siklóernyő típusok repülési sajátosságai
2.17.4 A jogszabályi feltételek ismertetése siklóernyők
üzemeltetéséhez, vásárlásához és
eladásához
2.18 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
2.18.1 A repülés élettani alapfogalmai
2.18.2 A látás szerepe a repülésben
2.18.3 Az elsősegélynyújtás alapjai
2.19 RÉSZLETES PROGRAM
1. A repülés élettani alapfogalmai
A magasság
és a csökkent légnyomás
A magasság
és az oxigénelégtelenség
Gyorsulások
2. A látás szerepe a repülésben
Az egyensúlyozó
szerv
A siklóernyő
pilóták pszichofizikai állapota
A siklóernyő
pilóták táplálkozásának sajátosságai
3. Az elsősegélynyújtás alapjai
Élesztési eljárások
Sérülések,
zúzódások
Nyílt sérülések,
sebek
A sebkötözés
általános szabályai, kötszerek
Rándulások
Napszúrás,
hőguta
A sérült szállítása
3. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK ALAPFOKÚ
GYAKORLATI KÉPZÉSE
3.1 A VÉGREHAJTÁS FELTÉTELEI
3.1.1 Az alapfokú kiképzést olyan repülőeszközzel kell
végrehajtani, amelynek alkalmassága
iskolarepülésekre is szól.
3.1.2 Az alapfokú oktatás színhelye a kezdőpálya. A pályának
ki kell elégíteni a 45. sz. Légügyi
Előírásban támasztott követelményeket.
3.1.3 Az alapfokú kiképzésbe azt a növendéket lehet bevonni,
aki MRSZ tagsággal rendelkezik,
működő siklóernyő szakosztály tagja, egészségügyi alkalmassági
igazolása és alapfokú elméleti
vizsgája van.
3.1.4 Az elméleti képzés feladata minden olyan repülési
helyzet, veszélyes időjárási körülmény
és jogszabályi feltétel ismertetése és számonkérése elméleti
vizsga formájában, amivel a
siklóernyő pilóta repülései során találkozhat. Az alapfokú
elméleti ismeretanyagnak tartalmaznia
kell a siklóernyőzés minden repüléstechnikai fogását,
a"C" vizsga szintjeit is, valamint az önálló
repülés megszervezéséhez szükséges minden ismeretanyagot.
Kiemelten kell foglakozni a C/1.
visszatérítő mentőrendszer(rettungsistem) használata,
a C/2. átesés és a C/3. negatív forduló
gyakorlatok elemzésével(lásd "C" vizsga, P.III fokozat)
és a helyes korrekciós technika
megbeszélésével videófelvételek és ilyen gyakorlatot szerzett
pilóták elmondásai, leírásai
alapján.
3.1.5 Az alapfokú képzésben résztvevő növendék az elméleti
vizsga sikeres letétele után a
"Növendék I" szintet kapja. Az alapfokú kiképzés az "A"
gyakorlati vizsgáig tart. Az oktató
jelenléte mindvégig kötelező. Az oktató olyan helyen tartózkodjon,
hogy a növendék a repülés
során látó és hallótávolságban maradjon. Kétodalú rádiókapcsolat
megengedett.
3.1.6 A növendék az "A" vizsgáig minimum 10 napon (10
alkalommal) át hajt végre
gyakorlatokat. Az "A" vizsga letételéhez szükséges minimális
felszállási szám 60.
3.1.7 Az alapfokú képzés időjárási kritériumai a VFR szabályokon
túl:
-Valamennyi gyakorlatfajtát a nap reggeli, ill. késő délutáni
óráiban, vagy téli időszakban kell
elvégeztetni, nem engedhető meg, hogy a növendék a termikdobások
zavaró hatásával is
szembekerüljön.
- Minden gyakorlatnál a starthelyről látható legyen
a leszállóhely
- A megengedett legnagyobb szélsebesség 5 m/s
3.2 Az alapfokú kiképzést a következő kötelezően előírt
gyakorlatok
végrehajtásával kell folytatni:
3.2.1 A/1. gyakorlat : a siklóernyő előkészítése
A gyakorlat
célja, hogy a növendék sajátítsa el:
- a siklóernyő
helyes kiterítését, illetve elcsomagolását
- a heveder
bekötését és beállítását
- a siklóernyő
földi mozgatását,
- a repülés
előtti ellenőrzést,
- a starthoz
szükséges mozdulatokat, és
- a vezényszavakat.
A végrehajtás
módja: az oktató bemutatja a fent leírt műveleteket, majd számonkéri és
elvégezteti azokat a növendékkel, besúlykolja a vezényszavakat.
3.2.2 A/2. gyakorlat: felhúzási és futópróbák.
A gyakorlat
célja, hogy a növendék tanulja meg a siklóernyő felhúzását a starthoz, a
helyesen felhúzott kupolát irányítani tudja futás közben,
képes legyen a hibás start
megszakítására és erős szélben a siklóernyőt a talajon
tudja tartani.
Minimális gyakorlatszám
: 20.
A végrehajtás
módja: a siklóernyőt nekifutásból(háttal az ernyőnek), majd
kifordulva(szemben az ernyővel) olyan helyzetbe hozza
a növendék, hogy az alkalmas legyen a
starthoz szükséges felgyorsításra, eközben gyakorolja
a siklóernyő start közbeni irány-
állásszög- és sebesség- korrekcióját, illetve a
start megszakítását.
Futópróbát
csak olyan magasságból szabad végeztetni, ahonnan tartós siklásra nincs
lehetőség. A végrehajtáskor a növendék futás közben érje
el a siklósebességet és egy-két
másodpercre emelkedjen el, majd fékezéssel lassítson és
süllyedjen, úgy, hogy talajfogáskor
talpon maradjon.
3.2.3 A/3. gyakorlat: földetérési technikák begyakorlása
és a vissztérítő mentőrenszer
használata földön gyakorolva.
A gyakorlat
célja, hogy a növendék tanulja meg a nagysebességű talajfogás szabályait,
a helyes testtartást, a szükséges mozdulatokat. Sajátítsa
el a mentőrendszer kezelését erős
lengések, pörgések között is, tanulja meg a nyitás mozdulatait
és a két kupola együttes
irányításának elméleti tudnivalóit.
3.2.4 A/4. gyakorlat: a siklások oktatólejtőn.
A gyakorlat
célja, hogy a növendék sajátítsa el :
- a felszállás
műveletét,
- az iránytartást,
- a leszállást.
Minimális felszállási
szám: 20.
A végrehajtás
módja: az oktató kérje számon a le- és felszállás fázisait, a le- és
felszálláskor
elkövethető hibákat és a követendő magatartást.
A futópróbát
a pálya magasabb pontjáról kezdve a növendék a talajtól eltávolodhat.
Siklási gyakorlat csak olyan magasságból kezdhető, amelynél
a növendék talpa a talajtól
legfeljebb 5 m-re távolodik el.
A végrehajtás
követelménye: a növendék a felszállás és leszállás során megfelelő
biztonsággal kezelje a sikóernyőt, siklás közben irányt
tartson. Sorozatos hibás ernyőfelhúzás
esetén a növendékkel az A/2. gyakorlatot ismételtetni
kell.
3.2.5 A/5. gyakorlat: fordulózás, gyosítás, lassítás
A gyakorlat
célja, hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a szándékos
irányváltoztatásban, az ernyő fordulóbavitelében, a súlypont-áthelyezéses
kormányzásban, a
gyors és lassúrepülésben.
Minimális felszállási
szám: 10.
Megjegyzés : a gyakorlat legkorábban a kiképzés negyedik
napján kezdhető el.
A végrehajtás
módja: a növendék az oktató utasítására szándékos irányeltéréseket
végez, majd felveszi a széliránynak megfelelő helyes leszállási
irányt. Az irányeltérés maximum
45 fok, így váltott irányeltérés (S-elés) esetén a maximális
elfordulás 90 fok. Ha a növendék
vezetési technikája biztonságos, akkor a talajtól mért
repülési magasság elérheti az 50 m-t.
A végrehajtás
követelménye: a növendék szélcsendben, max. 2-4 m/s-os oldaszélben
és 0-2 m/s-os hátszélben, egyaránt önállóan találja meg
a fel- és leszállás helyes irányát. S-
eléskor a fordulót szűk, de még biztonságos ívben
végezze, a fékeket egyenletes, nem
darabos mozdulatokkal kezelje, a kupolát fékezéskor, gyorsításlor
ne lengesse be.
3.2.6 A/6. gyakorlat: szoktató repülések.
A gyakorlat
célja, hogy a növendék szokja meg a nagyobb magasságban történő
repülést és szerezzen alapvető tapasztalatokat a behelyezkedés
végrehajtását illetően.
Minimális felszállási
szám:10.
A végrehajtás
módja: az oktató számon kéri a növendéktől a behelyezkedésre
vonatkozó ismereteket. A növendékkel közösen behelyezkedési
tervet készít, mely azonban
rendkívüli esetekre (pl. mozgó akadály feltűnése) választási
lehetőséget is tartalmaz. A repülés
a lejtőtől távol történjen és a fordulók döntése a 20
fokot ne haladja meg. Maximális elfordulás
180 fok.
A végrehajtás
követelménye: a növendék sebességet tartson, behelyezkedéskor éles
fordulókra ne kényszerüljön, rendszeresen a céltól mért
50 m sugarú körön belül érjen földet.
A gyakorlatok
sikeres elvégzését az oktató a növendék Repülési Naplójába, a
"Hivatalos bejegyzések" rovatba írja be.
3.3 "A" vizsga.
(Megfelel
az FAI CIVL "PARA PRO stage 2. orange" fokozatnak, ami min. 6 repült nap,
30 sikeres
start, ebből több mint tíz 5m-nél magasabbról történt)
A vizsga célja,
hogy a növendék vizsgarepüléssel bizonyítsa alapfokú repüléstechnikai
felkészültségét.
Az "A" vizsgát
a klub vezetőpilótájának jelenlétében (az üzemeltető MRSz előzetes
értesítése mellett) kell megtartani.
A végrehajlás
módja: a növendék a repülési naplóval jelentkezik a klub (szakosztály)
vezetőpilótájánál és vizsgázási szándékát bejelenti. A
növendék a vezetőpilóta jelenlétében
minimum két felszállást végez legfeljebb 50m szintkülönbségű
starthelyről.
A végrehajtás
követelményei: A növendék a felszállásokat önállóan, útmutatás nélkül
hajtsa végre, repülés közben S-seljen, és egy 50m átmérőjű
célkörben szálljon le, talpán
maradva.
A sikeres "A"
vizsgát tett növendék a "Növendék II" szintet kapja, az alapfokú képzés
A/1. A/2. A/3. A/4. gyakorlatait önállóan, az A/5.
A/6. gyakorlatokat jogosított pilóta jelenlétében
végezheti. Az "A" vizsgás Növendék II szintű személy repüléseit
a VFR szabályokon túl úgy
hajtsa végre, hogy 5 óra össz repült idő eléréséig:
-valamennyi gyakorlatfajtát a nap reggeli, ill. késő délutáni
óráiban, vagy téli időszakban
végezze, nem engedhető meg, hogy korábban a növendék a
termikdobások zavaró hatásával is
szembekerüljön.
- minden gyakorlatnál a starthelyről látható legyen
a leszállóhely
- a megengedett legnagyobb szélsebesség 5 m/s
(Az "A" vizsgás
Növendék II-nek, amennyiben teljesíti a követelményeket, megadható
az FAI CIVL "PARA PRO stage 3. green" fokozat, ami min.
60 start, 5 óra össz repült idő,
három 1 óra feletti időtartam repülés.)
4. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KÖZÉPFOKÚ GYAKORLATI KÉPZÉSE
4.1 A VÉGREHAJTÁS FELTÉTELEI
4.1.1 Az utasítás azokat a gyakorlatokat tartalmazza,
melyek során a növendék megszerzi a
teljesítményrepülésekhez szükséges önállóságot. Amennyiben
a "Növendék II" minősítésű
személy úgy dönt, hogy megszerzi a "Pilóta I" minősítést,
úgy az önálló repülés elméleti
ismereteiből valamint Verseny és sportszabályokból ismételten
le kell vizsgáznia és a középfokú
repülési gyakorlat megszerzése érdekében "B" típusú feladatokat
kell oktató jelenlétében
gyakorolnia. A növendék minden egyes "B" típusú gyakorlat
során oktató jelenlétében száll fel,
az oktató utasítását követi. A repüléseket önállóan az
oktató hallótávolságán kívül, de
látótávolságán belül hajtja végre. A gyakorlati
repüléstechnikai vizsga ("B" vizsga) letétele után
Pilóta I. minősítést kap és önállóan repülhet.
4.1.2 A kiképzésbe az a növendék vonható be aki
- eredményes "A" vizsgát tett legalább 3 hónappal előbb
- ismételt vizsgát tett, amely az elméleti vizsgaanyag
repülési szabályzatra, közlekedési
szabályokra, a siklórepülő terepekre, valamint a
verseny és sportszabályokra vonatkozó részét
is tartalmazza
- ismételt elméleti repüléstechnikai vizsgát tett a veszélyhelyzetek
megoldásáról
- repülési naplójának a klub (szakosztály)
vezető pilótája minimum 5 óra össz repült időt
igazolt.
- akinek rendszeres lehetősége van repülőeszköz használatára.
4.1.3 Törekedni kell arra, hogy a növendék a B/1. B/2.
B/3. B/4. B/5. gyakorlatokat lehetőleg
azonos típusú szerkezettel repülje végig.
4.1.4 A "B" típusú gyakorlatok csak visszatérítő
mentőrendszer(rettungsistem) biztosításával
végezhetők el.
4.1.5 Ha a növendék a középfokú kiképzés során két hónapnál
hosszabb ideig nem repül,
akkor az oktató közvetlen jelenlétében hajtson végre legalább
két "A" vizsgafeladatot. Ilyen
ellenőrzéseket kell beiktatni akkor is, ha a növendék
a gyakorlatok során súlyos hibát követ el,
vagy vezetési technikája bizonytalanságokról árulkodik.
Az ellenőrzés tényét az oktató a
repülési napló"repülések" rovatának "igazolás" oszlopában
tüntesse fel "Ell." bejegyzéssel.
4.1.6 Középfokú kiképzés során az időjárási feltételek
a VFR szabályokon túl:
- Valamennyi gyakorlatfajtát először a nap reggeli, ill.
késő délutáni óráiban kell elvégeztetni és
csak megfelelő készség elsajátítása után engedhető, hogy
a növendék a termikdobások zavaró
hatásával is szembekerüljön. A középfokú kiképzés csőrléssel
is elvégezhető, megfelelő csőlési
kiképzés után
- A megengedett szélsebesség 6 m/s
- Repülési magasság tetszőleges
4 .1.7 Kiemelten kell foglakozni a C/1. visszatérítő
mentőrendszer használata, a C/2. átesés és
a C/3. negatív forduló gyakorlatok elemzésével(lásd "C"
vizsga, P.III fokozat) és a helyes
korrekciós technika megbeszélésével videófelvételek és
ilyen gyakorlatot szerzett pilóták
elmondásai, leírásai alapján. A C/1. C/2. és C/3. gyakorlatot
nem kell végrehajtani a középfokú
képzés során, azonban ha megteremthetők a biztonságos
végrehajtás körülményei(víz felett,
mentőcsónakkal biztosítva) akkor ajánlható a középfokú
képzés után.
4.2 A középfokú kiképzést az alábbi gyakorlatok végrehajtásával kell lefolytatni:
4.2.1 B/1. gyakorlat: fordulózás, merülőspirál
A gyakorlat
helye: magasstarthely, legalább 200 m szintkülönbséggel
A gyakorlat
célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot éles 360 fokos és váltott
fordulók végrehajtásában.
A végrehajtás
módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol végezzen
különböző döntésű fordulókat, érje el az intenzív süllyedést
okozó spirálállapotot. A fordulózó
gyakorlat minimális magassága 200 m.
A gyakorlat során 60 foknál élesebb döntésű fordulót végeztetni
tilos !
A merülőspirált 50 magasságban be kell fejezni!
A végrehajtás
követelménye: a növendék 45 fokra döntött 360 fokos fordulóból,
ellenkező irányú ugyanilyen döntésű fordulóban határozottan,
a sebességet tartva váltson át.
4.2.2 B/2. gyakorlat: féloldalas ernyőbecsukódás kivédése
A gyakorlat
helye: magasstarthely, legalább 200 m szintkülönbséggel
A végrehajtás
módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő egyik
belépőoldali(A) hevederének lehúzásával idézze elő az
adott oldal aláhajlását. Az előállt
repülési helyzetet (kezdődő spirál) uralja és az ernyőt
hozza normális repülési állapotba .
A gyakorlat
célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a helyes magatartás
elsajátításában.
4.2.3 B/3. gyakorlat: fokozott süllyedés fülcsukással
A gyakorlat
helye: magasstarthely, legalább 100 m szintkülönbséggel
A végrehajtás
módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő
mindkét belépőoldali(A) zsinórsorának szélső 1-2 zsinórjának
lehúzásával idézze elő a kupola
széleinek aláhajlását. Az előállt repülési helyzetet uralja,
majd az ernyőt hozza normális repülési
állapotba.
4.2.4 B/4. gyakorlat: vészsüllyedés,(B soros átesés)
A gyakorlat
helye: magasstarthely, legalább 250 m szintkülönbséggel
A végrehajtás
módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő
mindkét B hevedersorának szimmetrikus lehúzásával idézze
elő a kupola hosszirányú
megroppanását. Az előállt repülési helyzetet uralja, majd
az ernyőt hozza normális repülési
állapotba.
A vészsüllyedést
150 m magasságban be kell fejezni!
A gyakorlat
célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a helyes technika és
magatartás elsajátításában.
4.2.5 B/5. gyakorlat: belépőél aláhajlása, újranyitás
A gyakorlat
helye: magasstarthely, legalább 300 m szintkülönbséggel
A gyakorlat
célja: a növendék tapasztalja ki a repülőeszköz sebességi lehetőségeit,
illetve a szélsőérték átlépésével járó ernyőreakciót.
A túlgyorsítást
a belépő "A" hevederek kézzel történő szimmetrikus lehúzásával idézi
elő a növendék. Az aláhajlott belépőélet fékezéssel azonnal
újranyitja.
A végrehajtás
követelményei: a növendék minden helyzetből könnyen és gyorsan találja
meg a normális siklóhelyzetet.
4.2.6 B/6. gyakorlat: vitorlázás.
A gyakorlat
célja: az, hogy a növendék a lejtő közelében időtartamrepülés céljából
gyakoroljon.
A végrehajtás
módja: az oktató a növendéktől számon kéri a lejtő- és termikvitorlázás
technikáját és szabályait, különös tekintettel a lejtő
közelében végrehajtott 360 fokos forduIó
veszélyeire. A növendék önállóan választja meg az indulás
időpontját és előre megbeszélt
időtartamig vagy leszállási parancsig gyakorol.
A végrehajtás
követelményei: a növendék legalább 5 alkalommal 10 percen felüli
időtartamot repül. Repülés közben a szabályokat és az
oktató utasításait betartja.
4.2.7 A B/6. gyakorlat sikeres befejezése után a vezetőpilóta
a növendéket a "B" elméleti és
gyakorlati vizsga sikeres letétele után "Pilóta l."-nek
minősítheti, ha a szint elérésének egyéb
feltételeit a növendék teljesítette.
4.3 "B" vizsga. középfokú repüléstechnikai vizsga
A gyakorlat
célja, hogy a növendék vizsgarepüléssel bizonyítsa középfokú reptechnikai
felkészültségét.
A "B" vizsgát
a klub vezetőpilótájának jelenlétében, (az üzemeltető MRSz előzetes
értesítése mellett) kell megszervezni. A végrehajtás módja:
a növendék a repülési naplójával
jelentkezik a klub (szakosztály) vezetőpilótájánál és
vizsgázási szándékát bejelenti. A repülési
naplóval az alábbi vizsgára bocsáthatósági feltételeket
kell igazolni:
- B/1. B/2. B/3. B/4. B/5. B/6. gyakorlatok elvégzését
oktató igazolásával,
- legalább 30 repülést min. 50 m föld feletti magassággal.
- minimum 5 óra össz repült időt
- legalább 3 hónappal előbbi eredményes "A" vizsga
- ismételt repülési szabályzat és elméleti repüléstechnikai
vizsga a veszélyhelyzetek
megoldásáról, illetve Verseny és sportszabályok vizsga.
A minimumok
megléte esetén a vezetőpilóta tetszése szerinti sorrendben és
mennyiségben a következő feladatokat tűzheti ki :
- repülés kis-
és nagysebességgel,
- egymást követő
l80 fokos fordulók,
- 360 fokos
forduló, és fordulóváltás,
- fülcsukás,
féloldalas ernyőbecsukódás kivédése
- leszállás
a kijelölt célponttól mért 25 m sugarú körön belül, szabályosan kilebegtetve.
A végrehajtás
követelménye: a növendék felszállás során képes az oktató által
megszabott feladatot elfogadhatóan végrehajtani. A hangsúlyt
az önállóságra fektessük. Ha
szándékosan olyan feladatot tűztek ki, amely maradéktalanul
nem teljesíthető, akkor a
növendéknek önállóan meg kell találnia a biztonságos behelyezkedéshez
szükséges optimális
időpontot és a gyakorlatsorozatot félbeszakítva
el kell kezdenie a leszállást.
A "B" vizsga
letétele után a vezetőpilóta a növendék repülési naplójának "minősítések"
rovatába bejegyzi a "Pilóta I" megszerzésének a tényét.
4.4 "C" vizsga: egy teljes berepülési program végigrepülése
4.4.1 A végrehajtás módja: a vizsgabizottság kérje számon
a típusalkalmasság
megállapításához szükséges eljárásokat és a berepülési
gyakorlatok végrehajtásának
ismereteit, adja meg a gyakorlatok elvégzésének
sorrendjét. A viszgázó egy ismert típusú, már
típusalkalmasságot szerzett siklóernyővel biztonságos
magasságból kezdve, lehetőleg víz felett
mentőcsónak biztosításával hajtsa végre a berepülési programot,
amiben a következő feladatok
is szerepelnek:
4.4.2 C/1. gyakorlat: visszatérítő mentőrendszer(rettungsistem)
használata,
A gyakorlatot
legalább 500 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
A végrehajtás
módja: a vizsgabizottság kérje számon a visszatérítő mentőrendszer
használatával kapcsolatos ismereteket. A vizsgázó
a lejtőtől távol és legalább 500 m talajtól
mért magasságban a siklóernyő mellé nyissa ki a visszatérítő
mentőrendszert és szükség
szerint omlassza be, vagy húzza le a siklóernyőt, a stabil,
forgásmentes süllyedés érdekében.
4.4.3 C/2. gyakorlat: átesés
A gyakorlatot
legalább 600 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
A végrehajtás
módja: a vizsgabizottság kérje számon az átesés felismerésével és a
felvétellel kapcsolatos alapfogalmakat. A vizsgázó a lejtőtől
távol és legalább 600 m talajtól mért
magasságban próbálja meg a minimális merülősebességhez
tartozó utazósebességet tartani.
Próbáljon tovább lassítani, amíg az átesés jelei nem jelentkeznek.
Az átesés után az ernyőt
nyissa újra. Lendületből végrehajtott szándékos átesést
végezni tilos! Amennyiben az ernyő
nem stabilizálható, vagy nem kerül ismét irányítható repülési
állapotba legalább 300m-en, úgy
visszatérítő mentőrendszerrel szálljon le.
4.4.4 C/3. gyakorlat: negatív forduló,
A gyakorlatot
legalább 600 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
A végrehajtás
módja: a vizsgabizottság kérje számon a negatív forduló létrejöttének és
elhárítsának módjait. A vizsgázó a lejtőtől távol, és
legalább 600 m talajtól mért magasságban
hirtelen egyirányú fékezéssel, vagy asszimetrikus fékfelengedéssel
idézze elő a negatív
fordulót. A megpördült ernyő forgását az elhárításhoz
szükséges mozdulatokkal igyekezzen
megszüntetni. Amennyiben az ernyő nem stabilizálható,
vagy nem kerül ismét irányítható
repülési állapotba legalább 300m-en, úgy visszatérítő
mentőrendszerrel szálljon le.
5. OKTATÓI KIKÉPZÉS
5.1 Oktatói jogosítást az MRSz főpilóta szakági
helyettese, vagy az általa összehívott
vizsgabizottság ad az MRSz által meghirdetett szervezett
tanfolyam eredményes elvégzése
esetén ezen Kiképzési Utasítás alapján két éves időtartamra.
Ezt követően valamennyi oktatni
szándékozónak ismételt oktatói vizsgát kell tennie.
Az oktatói képzésen 1995-ben az vehet részt, akinek legalább
egy éves jogosítása, valamint
min. 50 óra össz repült ideje és egy 3 órás időtartamrepülése
van, valamint "C" kategóriájú
ernyő kezelésére képes. !996-tól a szükséges minimális
képzettségi szint a fentieken túl Pilóta I.
szint, Para Pro 5. (5 érvényes táv) és 50 óra repült
idő.
5.2 Az oktatói tanfolyam elméleti és gyakorlati
képzésből áll. Az elméleti képzés az oktatók
számára előírt ismeretanyagokat öleli fel előadások és
konzultációk formájában.
5.3 Az oktatói képzés elméleti anyaga megegyezik
a Kiképzési Utasítás anyagával és ki van
egészítve didaktikai, metodikai és mozgáselméleti ismeretekkel.
Az oktatójelöltnek az elméleti
anyagból részletes írásbeli és szóbeli vizsgát kell tennie
a kijelölt vizsgabizottság előtt. Az
elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt meggyőzően
mély tudásszintet bizonyít a
vizsgabizottság tagjai előtt.
5.4 Az oktatójelöltnek egy tanulóernyővel és egy
teljesítményernyővel kell bizonyítania az
átlagosnál jobb repülési tudást. A repüléstechnikai tudáson
felül a vizsgabizottság számára azt
is bizonyítania kell, hogy az elméleti témák körében megalapozott
ismeretekkel rendelkezik,
olyan módon hogy azt átadni is képes, valamint metodikailag,
didaktikailag képes a
siklóernyőzés önálló oktatására.
5.5 A gyakorlati vizsga során a jelöltnek
repüléstechnikai vizsgát kell tennie, a Kiképzési
Utasítás A. és B. gyakorlatait kell elvégezni a következő
minimális számban "C" kategóriás
ernyővel:
A/1. gyakorlat 1 db
A/2. gyakorlat 1 db
A/3 gyakorlat 1 db
A/6. gyakorlat 1 db
B/1. gyakorlat 1 db
B/2. gyakorlat 2 db
B/3. gyakorlat 1 db
B/4. gyakorlat 1 db
Leszállás minden esetben a kijelölt célponttól mért 10
m sugarú körön belül, szabályosan
kilebegtetve.
5.6 Eredményesen elvégezte a tanfolyamot az a
személy, aki
- a tanfolyamon
részt vett,
- az előadások
anyagából használható, visszakeresésre alkalmas jegyzetet
készített,
- legalább
közepes eredménnyel elméleti vizsgát tett,
- a gyakorlati
képzés valamennyi gyakorlatát vizsgabizottság előtt előírásszerűen
végrehajtotta.
5.7 Szakoktatók
Szakoktató
csak "Oktató" minősítésű személy lehet. A szakoktatókat az MRSz
Főpilótája, vagy helyettese jogosítja az adott témakörben
bizonyított megfelelő szintű tudás
alapján. A következő tevékenységek csak szakoktatói képesítés
birtokában végezhetők:
5.7.1 Csőrlés szakoktatója,
A csőrlés szakoktatója
az lehet, aki 20 csőrlést igazolni tud és írásbeli vizsgát tesz,
valamint csörlő kezelésére is megszerzi a jogosultságot(45.
L.E. IV.sz mellélet és függelékei).
5.7.2 Kétüléses siklóernyőzés(tandem) szakoktatója
A kétüléses
siklóernyőzés szakoktatója az lehet, aki írásban vizsgázott és minimálisan
20 közös repülést hajtott végre dokumentált módon, vizsgázott
siklóernyő pilótákkal, úgy hogy
legalább 10 repülésnél utas pozícióban repült.
6. A SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KIKÉPZÉSI SZINTJEI
6.1. Vizsga
a/ Minden kiképzési
szakasz elméleti vizsgával és az ismeretek gyakorlati
bemutatásával,
vizsgarepüléssel fejeződik be.
A vizsgarepülések
során az oktatásban megismert sémákat kell megkövetelni.
b/ Vizsgáztatás
Vizsgáztatást
csak az 1. számú Légügyi Előírás (LK. 1988. 5/6.sz.) Vhu.20 pontja
alapján jóváhagyott vizsgabizottsági elnök által vezetett
vizsgabizottság végezhet. A
vizsgabizottsági elnök nem lehet az Iskola tagja, az Iskolát
üzemeltető klub, vagy szakosztály
tagja a pártatlanság és elfogulatlanság érdekében.
Az oktatói,
szakoktatói és üzemi ellenőrző repülő vizsgát minden esetben az MRSZ
Főpilóta, vagy a Szakági szakmai vezető által szervezett
képzés után lehet letenni.
c/ Vizsga eredménye.
A gyakorlati
kiképzés sikeres vizsgaeredménye (vizsgarepülés) alapján kell kiadni a
kiképzés/átképzés céljául megjelölt igazolást, jogositást.
Az elméleti- és gyakorlati vizsga között
nem telhet el hat hónapnál hosszabb idő. A vizsga eredménye
"megfelelt", vagy "nem felelt
meg" lehet és ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
d/ Vizsga ismétlése.
Nem megfelelő
vizsga legkorábban 30 nap múlva ismételhető meg. A vizsgabizottság,
illetve a vizsgát engedélyező határozza meg az ismétlés
lehetőségét és feltételeit. Második
eredménytelen vizsga után újabb vizsgát a Légügyi hatóság,
vagy az MRSz Főpilótája
engedélyezhet.
6.2 A kiképzési szintek
a repülésben résztvevő személyek számára repülési jogosításokat
biztosítanak. A kiképzési szinteket a klub (szakosztály)
vezetőpilótája, illetve vizsgabizottság
állapítja meg és vezeti be a repülési naplóba a "Kiképzési
szintek" rovatába.
6.3 Az alap- és középfokú kiképzés végrehajtását
a növendék repülési naplója, valamint az
oktatói napló igazolja. A "növendék" szintek megállapításakor
a vezetőpilóta a két okmány
egyezését köteles ellenőrizni. A "pilóta" szintek megállapításához
a vezetőpilóta a szint
eléréséhez szükséges feladatok végrehajtását a pilóta
repülési naplójában aláírásával igazolja.
6.2 KÉPZÉSI SZINTEK
6.2.1 Növendék: az a siklórepülő személy, aki egyéni,
vagy szervezett keretek között elméleti és
gyakorlati kiképzésben vesz részt.
6.2.2 �Növendék I.� feltétele:
alapfokú elméleti
vizsga.
Jogosult oktató
irányításával és felügyeletével "A" kategóriájú feladatokat
végezni.
Megengedett
repülési magasság 50 m, szélsebesség max.5m/s.
TANULÓIGAZOLVÁNY
igazolja balesetbiztosítását és a képzést végző felelős
Iskola(oktató)
megnevezését.
6.2.3 �Növendék II� feltétele:
sikeres
�A� gyakorlati és elméleti vizsga
A sikeres �A�
vizsgát tett növendék az alapfokú képzés A/1. A/2. A/3. A/4
gyakorlatait
önállóan, az A/5. A/6. gyakorlatokat jogosított pilóta
jelenlétében végezheti.
Jogosult az
oktató felügyelete mellett annak iránymutatását megtartva "B"
típusú
gyakorlórepüléseket
végezni magasságkorlátozás nélkül. Csőrlési kiképzésbe
bevonható.
Megengedett szélsebesség max. 6 m/s.
(Megfelel az FAI CIVL "PARA PRO 2. és 3" fokozatnak)
6.2.4 Pilóta: az a siklórepülő személy, aki képes és
jogosult saját repülése
megszervezésére,
önálló (ellenőrzés nélküli) repülések végzésére repülésfigyelő
biztosítása mellett, valamennyi siklórepülő terepen.
6.2.5 Pilóta I. feltétele:
Növendék II.
minősítés,
középfokú
repüléstechnikai vizsga ("B" vizsga).
Jogosult hazai
és nemzetközi versenyeken nevezni és résztvenni, "Növendék II"
gyakorlórepülését
figyelni, meghatározott teljesítményrepüléseket végrehajtani.
Jogosult iskolázásra
nem alkalmas siklóernyő vezetésére.
6.2.6 Pilóta II. feltétele:(FAI CIVL PARA PRO stage 4.)
legalább 6
hónap gyakorlati idő a Pilóta I. minősítés megszerzése után.
5 különbözö
terepen végrehajtott repülések. Egy térségben is különböző terepnek
minösülő terep
az a terület, mely csak eltérő szélirányok esetén repülhető.
20 óra összes
repült idö és egy 2 óra feletti időtartam,
alapos meteorológiai
ismeretek,
navigációs
ismeretek.
Jogosult :
távrepülések végrehajtására, kísérleti szerkezettel való gyakorlásra.
6.2.7 Pilóta III.feltétele: (FAI CIVL PARA PRO
stage 5.)
Pilóta II.
minősítés,
50 óra repült
idő,
Öt érvényes táv
Ezüst sas (egy 30km-es táv, és 5 óra feletti időtartamrepülés)
Legalább 5
repült típus, melyek paraméterei jelentősen eltérnek ,
Csörlésben
való jártasság.
6.2.8 Üzemi ellenőrző repülő:
Üzemi ellenőrző
repülői jogosítást az MRSZ főpilótája, illetve annak szakági helyettese
ad az alábbiak alapján :
A klub (szakosztály)
vezető pilótája a jelöltet vizsgára bejelenti. A bejelentésen igazolja,
hogy a jelölt Pilóta III fokozattal és 100 óra feletti
repült idővel rendelkezěk. A jelölt a szakági
vezető által elnökölt vizsgabizottság előtt elméleti és
gyakorlati vizsgát tesz.
Az elméleti
vizsga anyaga az üzemi ellenőrző repülők számára előírt ismereteket öleli
fel.
A gyakorlati
vizsga akkor eredményes, ha légi alkalmassággal már rendelkező
repülőeszközön bemutatja a típusalkalmasság megszerzéséhez
szükséges berepülő
programot.(�C� vizsga)
7.1 Új típussal repülhet az a siklórepülő személy,
aki
- a műszaki
vezető előtt típusismeretből vizsgát tett,
- a vezetőpilóta
előtt 2 db A/6. és 2 db B/2. gyakorlatot sikeresen végrehajtott.
7.2 A vizsga és a gyakorlatok eredményes végrehajtását
a műszaki vezető és a vezetőpilóta a
repülési napló "Típusvizsgák" rovatába írja be.
7.3 A Növendék I. csak olyan repülőeszközzel repülhet,
amelynek légialkalmassága
iskolarepülésekre is szól.
7.4 Csak az a Növendék II hajthat végre repüléseket
"C" kategóriájú siklóernyővel aki a B/1.
B/2. B/3. gyakorlatokat iskolarepülésre alkalmas eszközzel
már teljesítette és az új típus
ismeretéből a fenti módon levizsgázott.
7.5 Prototípussal, vagy kisérleti eszközzel csak Pilóta II. fokozattól lehet repülni.
8. A REPÜLÉSI JOGOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGÚJÍTÁSA
8.1 A repülési jogosítás automatikusan megszűnik,
ha a"Növendék I" szintű siklórepülő
személy 1 hónapig, a "Növendék II" 2 hónapig nem repül,
illetve
- Pilóta I.
szintű 3 hónapig,
- Pilóta II.
szintű és Pilóta III. szintű 6 hónapig nem repül és
- Pilóta minősítésű
egy naptári éven belül 5 óra repült időnél kevesebbet teljesít.
Az elért pilótafokozatok
csökkennek, ha:
- Pilóta II. két éven belül nem repül 2 órás időtartamot,
- Pilóta III. két éven belül nem repül 30km-nél nagyobb
távot
8.2 A klub (szakosztály) vezetőpilótája
a repülési jogosítást megvonhatja, ha a siklórepülő
személy a repülések során minősítési szintjének nem megfelelő
reptechnikai gyakorlottságot
tanusít.
8.3 A repülési jogosítás megújításához a vezetőpilóta
saját belátása szerint ismételt elméleti
vizsgát, illetve megfelelő számú alap- és középfokú gyakorlat
felügyelt végrehajtását írhatja elő.
Az így végrehajtott ellenörző repüléseket a vezetőpilóta
a feladatot végrehajtó repülési
naplójában igazolja.
9. AZ ELŐKÉPZETTSÉG BESZÁMÍTÁSA
Érvényes függővitorlázó,
SES, UL, illetve polgári repülésben a Légügyi hatóságoknál
szerzett szakszolgálati engedély birtokában a következő
elméleti tárgyakból nem kell vizsgát
tenni a siklóernyős kiképzés és oktatói képzés során:
Meteorológia,
Műszertan,
Navigáció,
Rep. szabályzat,
Elsősegélynyújtás.
10. KÜLFÖLDÖN SZERZETT JOGOSÍTÁSOK ELISMERÉSE
10.1 Külföldi állampolgár ideiglenes ittartózkodás
idején Nemzetközi pilótaigazolvánnyal (IPPI
kártya) igazolhatja képzettségét és saját felelősségére
repülhet versenynaptárban meghírdetett
versenyeken, vagy kizárólag sport és rekreációs céllal
repülhet klub, szakág vendégeként, az
MRSz-be történt bejelentése után.
10.2 A külföldön szerzett jogosítás elismerése
kölcsönösségi alapon megy végbe az illetékes
nemzeti szövetségek megállapodásai alapján. Ennek hiányában,
a bemutatott okmányok
alapján a tudásszintnek megfelelő végleges jogosítást
a klub vezetőpilótája adja ki repülési
szabályzat vizsga után. Amennyiben a folyamodó tudása
nem felel meg a hazai
követelményeknek, a szükséges vizsgák letételére a klub
veztőpilótája felszólíthatja, illetve
alacsonyabb szintű jogosítást adhat ki. Ha az alapfokot
sem éri el a folyamodó tudása, úgy a
Kiképzési Utasítás szerinti képzésben kell részesülnie,
csak így adható Növendék II jogosítás.
10.3 Oktatói, szakoktatói jogosítások elismerésére
az MRSz szakmai vezetése jogosult, a hazai
szabályoknak való megfelelés alapján, egyedileg elbírálva.
1995 július 25.
VISSZATÉRÍTŐ MENTŐRENDSZER HASZNÁLATÁNAK GYAKORLÁSA
Földi előszítés: a vissztérítő mentőrendszer megismerése,
vészhelyzetben történő
alkalmazásának alapismeretei, főbb mozzanatainak begyakorlása.
Hely: Oktatóteremben és terepen.
A gyakorlat célja: A növendék tanulja meg a mentőejtőernyőre
vonatkozó legfontosabb
tudnivalókat.
(Kényszernyitás szabályai, feltételei, műszaki - tipus
-
ismeret, hajtogatás bemutatása, beállítás, felvétel ismertetése,
ejtőernyő tárolása, ellenőrzése,
kezelése, az ejtőernyős ugrás végrehajtásának elemei:
gépelhagyás előtti teendők,
gépelhagyás végrehajtásának módjai, szabadesés, nyitás,
nyilás utáni ellenőrzések,
rendellenességek kiküszöbölése, elsodródás befolyásolása,
felkészülés a földetérésre,
földetérés végrehajtása általában és bonyolult körülmények
között, ejtőernyő lefektetése
szélben, ejtőernyő�összeszedése. - Gyakorolja be ejtőernyők
segítségével az ejtőernyő
feltöltését, beállítását, és a nyitás végrehajtását különböző
irányokba lendülve, pörögve,
bemutatva az ejtőernyő nyitását is.
A végrehajtás módja: Az oktató az ejtőernyő ismertetése
során tegye lehetővé, hogy minden növendék kinyithassa
az
általa felöltött és beállított ejtőernyőt, eközben hívja
fel a figyelmet a helyes sorrend begyakorlására, valamint
az esetleg szükséges kétkezes
besegítésre is. Ajánlott, hogy mindegyik növendék többször
is beállítsa a hevederét, eközben fel
kell hívni a figyelmet a hibák révén a helyes hevederbeállítási
módra, a helytelenül beállított (túl
laza, vagy túl szoros) heveder problémáira.
Az ejtőernyő működésének ismertetése feltétlenül a tényleges
nyitási folyamat véghezvitelével
történjen.
(Az elméleti ismereteket a hallgatók elsajátíthatják jegyzetből,
irodalomból önképzés útján, de
mindenképpen konzultációs lehetőséget kell számukra biztosítani.)
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy vészhelyzet szituciókban
csak készségszinten begyakorolt
teendőket képes az ember pontosan, időben végrehajtani,
s a pilótának későbbiekben is
feltétlenül gyakorolnia kell legalább a kioldó megtalálásának
és a kioldásnak mozzanatait a
nyitás imitálásig.
A végrehajtás követelménye akkor megfelelő, ha a növendék;
- ismeri és alkalmazni tudja a metőejtőernyő nyitásának
szabályait
- ismeri az alkalmazott mentőejtőernyő főbb adatait
(hozzávetöleges felület, kupola-alak, jellegzetes tulajdonság,
nyílási úthossz, irányíthatóság,
merülősebesség)
- ismeri részleteiben az ejtőernyős ugrás elemeit
- önállóan - helyesen - fel tudja készíteni ejtőernyőjét
a repülésre (okmányellenőrzés,
hevederbeállítás, felgumizás, ellenőrzés, feltöltés, kioldó
helyének ellenőrzése)
- a kioldót megtalálja és működtetni képes az ejtőernyőt
a vészhelyzet észlelése utáni 2-3
másodpercen belül.
Az ejtőernyős ismereteket oktató a végrehajtott kiképzést
(felkészítést) a végrehajtási
követelmények teljesítése esetén aláírásával igazolja
az oktatási munkafüzetben.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!