1. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KIKÉPZÉSI FELTÉTELEI 

1. 1 Ez a Kiképzési Utasítás elsősorban a 45-ös Légügyi Előírásra és módosításaira, valalamint
a 20-as Együttes Légügyi Előírásra mint keretszabályokra épülve megadja azt a formát, melyet
az MRSz üzemeltetésében működő személyek, szerevezetek, klubok, iskolák kötelesek
betartani a siklóernyő  repülés oktatása során.

1.2 A kiképzés személyi feltételeit a 45. L.E. 3. fejezete tartalmazza.

1.3 A kiképzés és repülés meteorológiai feltételeit részben a 20-as E.L.E. "G"4. pontja (VFR
szabályok), részben jelen utasítás aktuális pontjai határozzák meg.

1.4 A kiképzés okmányai a következők:
        - a Kiképzési Utasítás minden növendéknek
        - repülési napló minden növendéknek(ismert formában)
        - oktatói napló az oktatónak,  amit a következők szerint kell vezetni
                a/ az oktatás helye és időpontja
                b/ az időjárási körülmények
                c/ az alkalmazott eszközök
                d/ a növendékek név szerinti regisztrálása
                e/ a kiképzés kezdetekor a növendékek tudásszintje
                f/ az elvégzett gyakorlatok növendékenként
                g/ a kiképzés végén elért tudásszint növendékenként
                h/ vizsgák elvégzésének igazolása a vizsgáztatási szabályok szerint
        - növendék munkafüzet, melyet a növendék vezet az alábbiak szerint:
                a/ mindenféle oktatással, kiképzéssel kapcsolatos információk
                b/ oktatói utasítások
                c/ elvégzett feladatokkal kapcsolatos információk, elemzések
                d/ időjárási feljegyzések
                e/ írásbeli feladatok
        -TANULÓIGAZOLVÁNY, ami igazolja balesetbiztosítását és a képzést végző felelős
                 Iskola(oktató) megnevezését
        - vizsgajegyzőkönyvek

1.5 Kötelező személyi felszerelések az oktatások során "A" vizsgáig:
        - bukósisak
        - egész tesetet védő ruházat a horzsolások ellen
        - kemény ülőlapos beülőheveder
     "B" vizsgafeladatok végzésekor ezen túl:
        - �B� és �C�  gyakorlatok végzésekor és a vizsgarepülésnél visszatérítő
          mentőrendszer
        - 30 m (800 N)kötél,
        - kés
Megjegyzés: minden oktatási formában kiemelten ajánlott a gerincvédővel (protektor) ellátott
beülőheveder használata és a kétoldalú rádiókapcsolat.

1.5.1  A Kiképzési Utasításban leírt "visszatérítő mentőrendszer"-en légialkalmassággal
rendelkező mentőejtőernyőt kell érteni.

1.6 Az alapfokú kiképzést olyan repülőeszközzel kell végrehajtani, amelynek alkalmassága
iskolarepülésekre is szól.

1.7 A gyakorlati kiképzésbe azt a növendéket lehet bevonni, aki MRSZ tagsággal rendelkezik,
működő siklóernyő szakosztály tagja, egészségügyi alkalmassági igazolása és alapfokú elméleti
vizsgája van.

1.8 Az elméleti képzés feladata minden olyan repülési helyzet, veszélyes időjárási körülmény és
jogszabályi feltétel ismertetése és számonkérése elméleti vizsga formájában, amivel a
siklóernyő pilóta repülései során találkozhat. Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Pilóták
nem vállalkoznak újabb tanfolyami képzésre, inkább a meglevő tudásukkal repülnek tovább, így
az alapfokú elméleti ismeretanyagnak tartalmaznia kell a siklóernyőzés minden repüléstechnikai
fogását, a "C" vizsga szintjeit is, valamint az önálló repülés megszervezéséhez szükséges
minden ismeretanyagot. Kiemelten kell foglakozni a C/1. visszatérítő
mentőrendszer(rettungsistem) használatával, a C/2. átesés és a C/3. negatív forduló
gyakorlatok elemzésével(lásd "C" vizsga, P.III fokozat) és a helyes korrekciós technika
megbeszélésével videófelvételek és ilyen gyakorlatot szerzett pilóták elmondásai, leírásai
alapján.

1.9 Csak az MRSz által oktatónak jogosított személy oktathat siklóernyős növendékeket. Más
szakterületek Függővitorlázó Szakbizottság által elfogadott szakértői oktathatják saját
szakterületük ismeretanyagait. Pilóta II minősítésű személy segédoktatóként az oktatást vezető
jelenlétében segíthet az oktatásban.

1.10 Szervezett kiképzést csak az MRSZ Főpilótája  által engedélyezett kiképző iskolában
(továbbiakban: Iskola) szabad folytatni. Ez alól kivétel az oktatói jogosítással rendelkező által
egy főre irányuló, szívességből és személyesen végzett kiképzés, amikor a felelősséget teljes
mértékben, a kiképzés taramára, az oktató viseli.

1.10.1 Iskola működését csak akkor engedélyezi a Főpilóta, ha ott a kiképzéshez szükséges
személyi-, tárgyi-, és szervezeti/biztonsági feltételek bizonyítottan megvannak.

1.10.2 Személyi feltételek:  egyszemélyben felelős oktatói jogosítással rendelkező
kiképzésvezető és megfelelő számú oktató-, segédoktató személyzet,

1.10.3 Tárgyi feltételek :
        - oktatás céljára alkalmas helyiség,
        - érvényes típus és egyedi légialkalmassággal rendelkező légijárművek,
        - felszerelések a 45. sz. Légügyi Előírás 4. fejezete szerint, kiegészítve a
          szakági vezető által ajánlottakkal,
        - érvényes szabályok és kiképzési tematika az oktatószemélyzet minden tagja
          részére,
        - az MRSZ Főpilótája által jóváhagyott kiképzési okmányok,
        - tansegédlet minden résztvevő számára,

1.10.4 Egyéb feltételek :
        - a kiképzés teljes szakaszára (kezdéstől a vizsgarepülésig) érvényes balesetbiztosítás
a résztvevők számára, amit az Iskola által kiadott  TANULÓIGAZOLVÁNY bizonyít,

2. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK ELMÉLETI ISMERETANYAGAI 

2.1 Az elméleti kiképzés célja, hogy a siklóernyős növendéket felkészítse az elméleti vizsgára,
melynek a megszerzése nélkülözhetetlen feltétele a repülési gyakorlatok elkezdésének, illetve
ezt követően az önálló repülésnek.
        Az elméleti kiképzés során sajátítják el a hallgatók azokat az elméleti ismereteket,
amelyek a siklóernyő repülés alapvető kritériumai. A Kiképzési Utasítás tantárgyai elsősorban a
meglévő magyarnyelvű irodalomra épülnek fel.
                A témában megjelent és javasolt magyarnyelvű szakirodalom:
        A siklóernyő-oktatás segédletei - Szakmai jegyzet ( összeállította      Bíró Ernő)
        Elfújta a szél  -  Siklóernyő tankönyv  (Bocsák Béla)
        Repülés siklóernyővel és sárkánnyal - Általános repülés ismeretek és
        szabályzatok  (Bíró Ernő)
        Siklóernyőzés - Siklóernyő tankönyv - (Mándoki Béla, Pálfi B. Gábor)
        Vitorlázórepülők tankönyve - (Jereb Gábor, Kisely Ernő, dr. Orbán Pál)

2.2 Az óraszámok felosztása:

                        Tantárgy                                                      óraszám:

                AERODINAMIKA, REPÜLÉSTECNIKA              16
                METEOROLÓGIA                                            8
                MŰSZERTAN                                                  1
                NAVIGÁClÓ                                                    2
                REP. SZABÁLYZAT                                          3
                VERSENY ÉS SPORTSZABÁLYOK                     2 (csak �B�  vizsgához)
                SZERKEZETTAN                                             1
                TÍPUSISMERET LÉGIÜZEMELTETÉS                2
                        ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS                            1
                                        Összesen:                            36 óra

2.3 AERODINAMIKA, REPÜLÉSTECHNIKA

A tantárgy feladata az elméleti és gyakorlati aerodinamika vizsgálata, a siklóernyő
repüléstechnikája
Előadások témakörei
2.3.1 Aerodinamikai alapismeretek
        2 óra
2.3.2 A szárny és aerodinamikai tulajdonságai
        1 óra
2.3.3 A teljes siklóernyő aerodinamikai tulajdonságai
        1 óra
2.3.4 A siklóernyő süllyedése (siklása)
        1 óra
2.3.5 A siklóernyő egyensúlya, kormányozhatósága és stabilitása
        1 óra
2.3.6 A siklóernyő instabilitásai, (csukódások, nyílási képesség, átesésfajták, negatív forduló)
        8 óra
2.3.7 A vészhelyzetek felismerése és kezelése, a visszatérítő mentőrendszer használata
        2 óra
Előadások összes óraszáma: 16 óra.

2.4 RÉSZLETES PROGRAM

1. Aerodinamikai alapismeretek
        A légáramlás
        Stacionárius áramlás
        Folytonossági törvény
        A statikus és a torlónyomás
        A Bernoulli törvény és egyenlet
        A légáramlás sebességének mérése
        A levegő áramlása a testek körül
        A levegő ellenállása
        A levegő viszkozitása és a határréteg
        A levegő lamináris és turbulens áramlása
 
2. A szárny és aerodinamikai tulajdonságai
        A szárnyprofil
        A szárny beállítási szöge, és állásszöge
        A szárny felhajtóereje
        Nyomáseloszlás a szárny körül
        Az eredő légerő és a szárny nyomásközéppontja
        A légerők tényezői és képletei
        A légerők és légerőtényezőik közötti összefüggések
        A felhajtóerő és ellenállástényezők a szárnyforma függvényében
        A szárny polárgörbéje
        A szárnyprofil ellenállása, indukált ellenállása
        Módszerek a legnagyobb felhajtóerő növenlésére
3. A teljes siklóernyő aerodinamikai tulajdonságai
        A siklóernyő felhajtóereje és ellenállása
        A siklóernyő polárisa

4. A siklóernyő süllyedése (siklása)
        Erők egyensúlya siklásnál
        A vízszintes repülés erőszükséglete
        A legkedvezőbb sebesség
        Erőszükséglet a sebesség függvényében
        A siklás sebességi tartományai
        A repülés távolsága és időtartama
        Szélcsendben elérhető repülési távolságok és időtartamok

5. A siklóernyő egyensúlya, kormányozhatósága és stabilitása
        A nyomatékok egyensúlya repülés közben
        A kormányozhatóság és a stabilitás fogalma
        A siklóernyő súlypontja
        A szárny nyomásközéppontja és annak vándorlása
        A siklóernyő hosszirányú egyensúlya
        A siklóernyő hosszirányú kormányozhatósága
        A súlyponthelyzet hatása a kormányozhatóságra
        A hosszstabilitás fogalma, stabilitás repülés közben
        Stabilitás és kormányozhatóság, kormányerők
        Keresztirányú egyensúly fogalma
        Az irányítózsinórok működése és hatása

6. A siklóernyő instabilitásai, (csukódások, nyílási képesség, átesésfajták, negatív forduló)
        A görbevonalú pályán történő repülés föbb fogalmai
        A siklóernyő biztonsági tényezője normál repülésben és túlterhelések esetén
        A fordulókban fellépő erőhatások
        Az átesések, okai, fajtái, elhárításuk
        A negatív forduló, oka és elhárítása
        A turbulenciák hatása a siklóernyő stabilitására
        A becsukódott siklóernyő újranyílásának feltételei
        A szándékos siklóernyő-profil változtatások és hatásaik
        A hibás irányítási manőverek és hatásaik
        A lengések létrejötte, veszélye és kivédése

7. A vészhelyzetek felismerése és kezelése, a visszatérítő mentőrendszer használata
        A vészhelyzet felismerése
        Tartós zuhanás, irányíthatatlan kupola, zsákesés, pörgések, lengések
        Zsinórzatszakadás, kupolaszakadás
        Szándékolatlan emelkedés CU-Ni felhőben
        Fáraszállás, leszállás lejtőre, elsodródás lakott terület fölé, elektromos vezetékek
        érintése
        Vízreszállás, folyóba, tóba, tengerbe
        Visszatérítő mentőrendszer műszaki és típusismeret,
        A hajtogatás bemutatása, beállítás, felvétel ismertetése,
        Tárolás, ellenőrzés, kezelés
        A visszatérítő mentőrendszer megismerése, vészhelyzetben történő
        alkalmazásának alapismeretei,
        A visszatérítő mentőrendszer használatának szabályai, feltételei,
        Nyitás, rendellenességek kiküszöbölése, elsodródás befolyásolása,
        Felkészülés a földetérésre, földetérés végrehajtása általában és bonyolult
        körülmények     között,

2.5 METEOROLÓGIA

2.5.1 Alapfogalmak
2.5.2 A levegő hőmérséklete, nedvességtartalma
2.5.3 A levegő nyomása és a szél
2.5.4 A légköri frontok
2.5.5 Ciklonok és anticiklonok
2.5.6 Termikek, szelek, veszélyes időjárási  helyzetek, képződmények
2.5.7 Repülési időjelentések
Előadások összes óraszáma:  8 óra

2.6 RÉSZLETES PROGRAM

1. A lapfogalmak
        A légkör anyagi összetétele: alapgázok, nemesgázok, vendéggázok, vendéganyagok.
        A légkör szerkezete és felosztása: troposzféra sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra,
        exoszféra.
        Légállapot-határozók; légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség.

2. A levegő hőmérséklete
        A földfelszín hőháztartása. Hőátadás a földfelszínről a levegőbe: sugárzás,
        vezetés,        keverőmozgások, konvekció.
        A hőmérséklet és mérése.
        A hőmérséklet magassággal való változása, álapotgörbe: izotermia, inverzió.
        Az inverzió kialakulása és típusai.
        A lokális és az adiabatikus hőmérsékleti gradiens (száraz, nedves).
        Az egyensúlyi rétegződés: stabil, indifferens, labilis.
        Az egyensúlyi rétegződések grafkonjai: állapotgörbék.
        Száraz és nedves adiabata.
        A levegő nedvességtartalma
        A párolgás, kondenzáció, szublimáció.
        A víz halmazállapot-változásai. Latens hő.
        Abszolút nedvesség, harmatpont, páranyomás.
        Relativ nedvesség, harmatpont.
        Fajlagos vagy specifikus nedvesség.
        Kondenzációs folyamatok a légkörben.
        A köd keletkezése és típusai: kisugárzási, advektív, inverziós ködök
        A felhő keletkezése, felhőfajták.
        A telített levegő egyensúlyi állapotai.

3. A levegő nyomása és a szél
        A levegő nyomása és mérése
        A légnyomás tengerszintre való átszámítása.
        A légnyomási mező alapfogalmai: izobár, izobárfelület, horizontális bárikus
        gradiens.
        Bárikus rendszerek: ciklon, anticiklon, teknő, másodlagos ciklon, gerinc, mag,
        nyereg, izobártalan mező.
        A légnyomás csökkenése a magasság függvényében.
        Nemzetközi normál atmoszféra.
        A szél keletkezése. Coriolis erő, gradiens szél.
        Geosztrófikus szél.
        Szél a ciklonban és az anticiklonban.
        A szélirány és a szélerösség mérése.
        A légköri turbulencia és tulajdonságai
        A repülőgép magasságmérőjének beállítása.
        QFE és QNH beállítás (Standard vázlatosan)

4. A légköri frontok
        A front bárikus és izobárikus mezeje.
        A frontok mozgása, szélviszonyok a front közelében.
        Melegfront. Hidegfront. Első- és másodfajú hidegfront, zivatarfront.
        Okkluzisós frontok. A front mint cirkulációs rendszer.
        Instabilitási vonal, okkluziós- és stacioner front.

5. Ciklonok és anticiklonok
        Általános tudnivalók a ciklonról.
        Ciklonok keletkezése, átmérője és nyomásértékei.
        Függőleges légmozgások a ciklonban, ciklonak áthelyeződése.
        Időjárás a ciklonban.
        Általános tudnivalók az anticiklonról.
        Anticiklonok átmérője és nyomásértékei.
        Függőleges légmozgások az anticiklonban, az anticiklon áthelyeződése.
        Időjárás az anticiklonban.

6. Termikek, szelek, veszélyes időjárási  helyzetek, képződmények
        A termik képződése, fajtája, erőssége, eloszlása, cellák, felhőút
        A Cu és Cu-Ni felhő kialakulása, a benne és körülötte tapasztalható jelenségek
        Lejtőszél, emelő és turbulens zónák
        Az oldalszél keltette turbulneciák és szélnyírások
        A starhelyen megjelenő rotorok és felismerésük
        A leszállás körzetében várható turbulenciák helyes felismerése
        Magashegyi időjárási jelenségek, völgyszelek, gleccserszél,
        Főn, parti szél, vízfelületek hatása

7. Repülési időjelentések
        Meteorológiai szolgálatok, repülőtéri szolgálatok, ATIS, VOLMET

2.7 MŰSZERTAN
        A tantárgy feladata, a siklóernyőn használatos műszerek és egyéb velük kapcsolatos
berendezések ismertetése.
 
2.7.1 Repülésellenörző, navigációs műszerek
2.7.2 Egyéb müszerek és berendezések

2.8 RÉSZLETES PROGRAM

1. Repülésellenörző, navigációs műszerek
        Manométerek, szelencék, pitot cső, Venturi cső
        Magasságmérés, magasságmérő
        Sebességmérés. fitotcsöves, Venturi-csöves, turbinás sebességmérők
        Varióméter. Torlólapos, elektronikus varióméter
        Szelencés műszerek hibái
        Iránytűk, mágnes, földmágnesség. Folyadékos mágneses iránytű
        GPS(Műholdas helymeghatározó rendszer és műszer)

2.  Egyéb műszerek és berendezések
        Szélirány, szélsebesség mérése. Szélzászló. Kanalas szélsebességmérő
        Áramforrások, akkumulátorok fajtái
        Rádiók
 
2.9 NAVlGÁCIÓ
        A tantárgy feladata a légi tájékozódás, navigáció és légiközlekedés alapismereteinek
elsajátítása.

2.9.1 Navigációs alapfogalmak.
2.9.2 Repülésben használatos térképek. Magyarország jellegetes navigációs pontjai.
2.9.3 Iránytű, irányszögek, időszámítás
2.9.4 Teendők a tájékozódás elvesztése esetén.
2.9.5 Iránymagassági rendszerek. Magasságmérő beállítás.

2.10 RÉSZLETES PROGRAM

1. Navigációs alapfogalmak
        Navigáció felosztása. Elemi navigáció. Föld méretei, adatai, forgása, fokhálózata.
        Távolságszámítás, ívhossz-számítás.
        VFR repülés (látvarepülési szabályok: Visual flight Rules)
        Előzetes felkészülés. Légtér tanulmányozás. Térképkiválasztás, annak navigációs
        előkészítése,
        Felszálás előtti navigációs felkészülés,
        Meteorológiai tájékozódás,

2. Repülésben használatos térképek
        Aránymérték. Repülőtérképek követelményei. Térképrendszerek.
        Térképolvasási gyakorlat. Magyarország hegy és vízrajza.
        Navigációs szempontból fontos út-vasútvonal hálózat.
        Jellegzetes és nagyobb települések.

3. Iránytű, irányszögek, időszámítás
        Föld mágneses elemei, deklináció, inklináció, deviáció, beépítési és kompenzálási
hibák.  Fordulóban és sebességváltozáskor fellépő hibák.
        Zóna-idő, helyi idő, UTC.
        Irányszögek fajtái. Térképirányszög. Iránytű irányszög.
        Szél eltéritőhatása és annak kiküszöbölése. Önsebesség, földfeletti sebesség.
        Repülési idő repülési sebesség, repülési távolság,

4. Teendő a tájékozódás elvesztése esetén
        Intézkedés tájékozódás elvesztésének megelőzésére. A pilóta ténykedése tájékozódás
        elvesztésekor.

5. Iránymagassági rendszerek, magasságmérő beállítás
        Magassági lépcsőzések, elkülönítések.
        Repülési magasságok, szintek (QFE, QNH, Flight Level).

2.11 REPÜLÉSI SZABÁLYZAT
        A tantárgy feladata a polgári repülés szabályainak, utasításainak, előírásainak
elsajátítása, azok kötelező betartása a biztonságos, balesetmentes repülések végrehajtásának
érdekében, továbbá a versenyszabályok ismertetése

2.11.1 Pilóta engedélyek, személyi feltételek, siklóernyők légialkalmassága
2.11.2 Általános közlekedési szabályok a levegőben.
2.11.3 Teendők a repülés különleges eseteiben.
2.11.4 Légterek, határsávok, tiltott légterekre vonatkozó szabályok.
2.11.5 Repülőtéren kívüli repülések, távrepülések szabályai.
2.11.6 Időjárási feltételek.
2.11.7 Rádiózási szabályok.

2.12 RÉSZLETES PROGRAM

l. Pilóta engedélyek, személyi feltételek, siklóernyők légialkalmassága
        Kik jogosultak siklóernyőzésre
        Siklóernyők nyilvántartása, légialkalmasság

2. Általános közlekedési szabályok a levegőben.
        Repülések megszervezése és vezetése
        Elózés, kitérés, keresztezés, lejtőszabály
        Iskolakör (ki- és besorolás rendje, fel- és leszállási elsőbbség)
        Jelek, jelzések (rakéta, ponyva...),
        Teendők kényszerleszállás esetén (erdőre, vízre...)
        Teendők eltévedés esetén

3. Teendők a repülés különleges eseteiben.
        Vadászgépek által adható jelek, jelzések.
        "Figyelem ön szabálysértő", "Kövessen"
        "Szálljon le ezen a repülőtéren"
        "Hajtsa végre parancsaimat, ellenkező esetben biztonságát nem garantálom"
        "Az Ön útja szabad"
        Teendők baleset, "rendkívüli esemény" esetén(bejelentési kötelezettség)

4. Légterek, határsávok, tiltott légterekre vonatkozó szabályok.
        A légtér fogalma
        Kétszektoros magassági lépcsőzés, minimális útvonalmagasságok
        Nem ellenőrzött légterek és ezekre vonatkozó szabályok(TIZ, ATZ)
        Ellenőrzött légterek és rávonatkozó szabályok(TMA, CTR, MCTR, TSA)
        Tiltott, veszélyes, korlátozott légterek
        Határsávok

5. Repülőtéren és azon kívüli repülések, átrepülések szabályai.
        Igénylések rendje, helyi és távrepülés esetén
        Saját repülőtér körzethatárai, légterei, repülőtérrend fogalma
        A repülés végrehajtására vonatkozó szabályok.

6. Időjárási feltételek.
        VMC-IMC fogalma. VFR-IFR repülés fogalma
        VFR körülmények minimális időjárási feltételei
        Magasságmérő beállítások (QFE, QNH, STD)

7. Rádiózási szabályok
        Rádióhasználat a levegőben, forgalmazási szabályok
        Rádióengedélyek és bizonyítványok

2.13 VERSENY ÉS SPORTSZABÁLYOK
        Csak a �B�vizsgához szükséges ismeretanyag.

2.13.1 Feladatfajták
2.13.2 Versenyfajták
2.13.3 Igazolási szabályok, nemzeti és FAI szabályok

2.14 RÉSZLETES PROGRAM

1. Feladatfajták
        Helyi feladatok(időtartam, magasság, célraszállás)
        Távrepülési feladatok (szabadtáv, céltáv, hurok, háromszög, sebességi feladatok)
 
2. Versenyfajták
        Hivatalos-nem hivatalos verseny
        Nemzeti versenyek, klubversenyek
        Nemzetközi versenyek (VB, EB, Világkupa, földrész és területi versenyek)
3. Igazolási szabályok, nemzeti és FAI szabályok
        A feladatok kírása és igazolása(fotó, tanú, zsűri, bíró)
        FAI rekordfajták,
        Nemzetközi rangsor, teljesítményjelvények (sas)
        Nemzeti szabályok (eltérés az FAI-tól), MKK, válogatottság
 
2.15 SZERKEZETTAN
        A tantárgy feladata a siklóernyő szerkezetek ismertetése.
Ezen belül a siklóernyő szerkezetek felépítését, szerkezeti anyagait és kiegészítő felszereléseit
tárgyalja.

2.15.l A siklóernyő általános felépítése
2.15.2 Mechanikai és egyéb igénybevételek
2.15.3 A siklóernyő anyagai
2.15.4 Varrási, kötési eljárások

2.16 RÉSZLETES PROGRAM

1. A siklóernyő általános felépítése
        Kupola, zsinórzat, hevederek, irányítózsinórok, trimmrendszerek
        Csatok, karabínerek
        Beülők felépítése
        Mentőernyők
        A siklóernyők felosztása

2. Mechanikai igénybevételek
        Felületi és tömegerők, az erők egyensúlya
        Szilárdságtani alapfogalmak
        Terhelési többes
        Az UV sugárzás hatása

3. A siklóernyő anyagai
        Kupola anyagok, zsinórzat anyagok, hevederek, a metőernyő anyagai
        A beülő anyagai
 
4. Varrási, kötési eljárások

2.17 TÍPUSISMERET LÉGIÜZEMELTETÉS
        A növendékekkel meg kell ismertetni a siklóernyő típusokat. A tantárgy keretén belül a
növendékek sajátítsák el azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a
siklóernyő biztonságos légiüzemeltetéséhez.

2.17.1 A gyakoribb siklóernyő típusok adatai és szerkezeti felépítése.
2.17.2 A siklóernyő kiszolgálása, gondozása
2.17.3 A különböző siklóernyő típusok repülési sajátosságai
2.17.4 A jogszabályi feltételek ismertetése siklóernyők üzemeltetéséhez, vásárlásához és
eladásához
2.18 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

2.18.1 A repülés élettani alapfogalmai
2.18.2 A látás szerepe a repülésben
2.18.3 Az elsősegélynyújtás alapjai

2.19 RÉSZLETES PROGRAM

1. A repülés élettani alapfogalmai
        A magasság és a csökkent légnyomás
        A magasság és az oxigénelégtelenség
        Gyorsulások

2. A látás szerepe a repülésben
        Az egyensúlyozó szerv
        A siklóernyő pilóták pszichofizikai állapota
        A siklóernyő pilóták táplálkozásának sajátosságai

3. Az elsősegélynyújtás alapjai
        Élesztési eljárások
        Sérülések, zúzódások
        Nyílt sérülések, sebek
        A sebkötözés általános szabályai, kötszerek
        Rándulások
        Napszúrás, hőguta
        A sérült szállítása
 
 
 3. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK  ALAPFOKÚ GYAKORLATI KÉPZÉSE 

3.1 A VÉGREHAJTÁS FELTÉTELEI

3.1.1 Az alapfokú kiképzést olyan repülőeszközzel kell végrehajtani, amelynek alkalmassága
iskolarepülésekre is szól.

3.1.2 Az alapfokú oktatás színhelye a kezdőpálya. A pályának ki kell elégíteni a 45. sz. Légügyi
Előírásban támasztott követelményeket.

3.1.3 Az alapfokú kiképzésbe azt a növendéket lehet bevonni, aki MRSZ tagsággal rendelkezik,
működő siklóernyő szakosztály tagja, egészségügyi alkalmassági igazolása és alapfokú elméleti
vizsgája van.

3.1.4 Az elméleti képzés feladata minden olyan repülési helyzet, veszélyes időjárási körülmény
és jogszabályi feltétel ismertetése és számonkérése elméleti vizsga formájában, amivel a
siklóernyő pilóta repülései során találkozhat. Az alapfokú elméleti ismeretanyagnak tartalmaznia
kell a siklóernyőzés minden repüléstechnikai fogását, a"C" vizsga szintjeit is, valamint az önálló
repülés megszervezéséhez szükséges minden ismeretanyagot. Kiemelten kell foglakozni a C/1.
visszatérítő mentőrendszer(rettungsistem) használata, a C/2. átesés és a C/3. negatív forduló
gyakorlatok elemzésével(lásd "C" vizsga, P.III fokozat) és a helyes korrekciós technika
megbeszélésével videófelvételek és ilyen gyakorlatot szerzett pilóták elmondásai, leírásai
alapján.

3.1.5 Az alapfokú képzésben résztvevő növendék az elméleti vizsga sikeres letétele után a
"Növendék I" szintet kapja. Az alapfokú kiképzés az "A" gyakorlati vizsgáig tart. Az oktató
jelenléte mindvégig kötelező. Az oktató olyan helyen tartózkodjon, hogy a növendék a repülés
során látó és hallótávolságban maradjon. Kétodalú rádiókapcsolat megengedett.
3.1.6 A növendék az "A" vizsgáig minimum 10 napon (10 alkalommal) át hajt végre
gyakorlatokat. Az "A" vizsga letételéhez szükséges minimális felszállási szám 60.
3.1.7 Az alapfokú képzés időjárási kritériumai a VFR szabályokon túl:
-Valamennyi gyakorlatfajtát a nap reggeli, ill. késő délutáni óráiban, vagy téli időszakban kell
elvégeztetni, nem engedhető meg, hogy a növendék a termikdobások zavaró hatásával is
szembekerüljön.
-  Minden gyakorlatnál a starthelyről látható legyen a leszállóhely
- A megengedett legnagyobb szélsebesség 5 m/s

3.2 Az alapfokú kiképzést a következő kötelezően előírt gyakorlatok
végrehajtásával kell folytatni:

3.2.1 A/1. gyakorlat : a siklóernyő előkészítése
        A gyakorlat célja, hogy a növendék sajátítsa el:
        - a siklóernyő helyes kiterítését, illetve elcsomagolását
        - a heveder bekötését és beállítását
        - a siklóernyő földi mozgatását,
        - a repülés előtti ellenőrzést,
        - a starthoz szükséges mozdulatokat, és
        - a vezényszavakat.
        A végrehajtás módja: az oktató bemutatja a fent leírt műveleteket, majd számonkéri és
elvégezteti azokat a növendékkel, besúlykolja a vezényszavakat.

3.2.2 A/2. gyakorlat: felhúzási és futópróbák.
        A gyakorlat célja, hogy a növendék tanulja meg a siklóernyő felhúzását a starthoz, a
helyesen felhúzott kupolát irányítani tudja futás közben, képes legyen a hibás start
megszakítására és erős szélben a siklóernyőt a talajon tudja tartani.
        Minimális gyakorlatszám : 20.
        A végrehajtás módja: a siklóernyőt nekifutásból(háttal az ernyőnek), majd
kifordulva(szemben az ernyővel) olyan helyzetbe hozza a növendék, hogy az alkalmas legyen a
starthoz szükséges felgyorsításra, eközben gyakorolja a siklóernyő start közbeni irány-
állásszög- és sebesség- korrekcióját,  illetve a start megszakítását.
        Futópróbát csak olyan magasságból szabad végeztetni, ahonnan tartós siklásra nincs
lehetőség. A végrehajtáskor a növendék futás közben érje el a siklósebességet és egy-két
másodpercre emelkedjen el, majd fékezéssel lassítson és süllyedjen, úgy, hogy talajfogáskor
talpon maradjon.

3.2.3 A/3. gyakorlat: földetérési technikák begyakorlása és a vissztérítő mentőrenszer
használata földön gyakorolva.
        A gyakorlat célja, hogy a növendék tanulja meg a nagysebességű talajfogás szabályait,
a helyes testtartást, a szükséges mozdulatokat. Sajátítsa el a mentőrendszer kezelését erős
lengések, pörgések között is, tanulja meg a nyitás mozdulatait és a két kupola együttes
irányításának elméleti tudnivalóit.
 
3.2.4 A/4. gyakorlat: a siklások oktatólejtőn.
        A gyakorlat célja, hogy a növendék sajátítsa el :
        - a felszállás műveletét,
        - az iránytartást,
        - a leszállást.
        Minimális felszállási szám: 20.
        A végrehajtás módja: az oktató kérje számon a le- és felszállás fázisait, a le- és
        felszálláskor elkövethető hibákat és a követendő magatartást.
        A futópróbát a pálya magasabb pontjáról kezdve a növendék a talajtól eltávolodhat.
Siklási gyakorlat csak olyan magasságból kezdhető, amelynél a növendék talpa a talajtól
legfeljebb 5 m-re távolodik el.
        A végrehajtás követelménye: a növendék a felszállás és leszállás során megfelelő
biztonsággal kezelje a sikóernyőt, siklás közben irányt tartson. Sorozatos hibás ernyőfelhúzás
esetén a növendékkel az A/2. gyakorlatot ismételtetni kell.

3.2.5 A/5. gyakorlat: fordulózás, gyosítás, lassítás
        A gyakorlat célja, hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a szándékos
irányváltoztatásban, az ernyő fordulóbavitelében, a súlypont-áthelyezéses kormányzásban, a
gyors és lassúrepülésben.
        Minimális felszállási szám: 10.
Megjegyzés : a gyakorlat legkorábban a kiképzés negyedik napján kezdhető el.
        A végrehajtás módja: a növendék az oktató utasítására szándékos irányeltéréseket
végez, majd felveszi a széliránynak megfelelő helyes leszállási irányt. Az irányeltérés maximum
45 fok, így váltott irányeltérés (S-elés) esetén a maximális elfordulás 90 fok. Ha a növendék
vezetési technikája biztonságos, akkor a talajtól mért repülési magasság elérheti az 50 m-t.
        A végrehajtás követelménye: a növendék szélcsendben, max. 2-4 m/s-os oldaszélben
és 0-2 m/s-os hátszélben, egyaránt önállóan találja meg a fel- és leszállás helyes irányát. S-
eléskor a fordulót  szűk, de még biztonságos ívben végezze, a fékeket egyenletes, nem
darabos mozdulatokkal kezelje, a kupolát fékezéskor, gyorsításlor ne lengesse be.

3.2.6 A/6. gyakorlat: szoktató repülések.
        A gyakorlat célja, hogy a növendék szokja meg a nagyobb magasságban történő
repülést és szerezzen alapvető tapasztalatokat a behelyezkedés végrehajtását illetően.
        Minimális felszállási szám:10.
        A végrehajtás módja: az oktató számon kéri a növendéktől a behelyezkedésre
vonatkozó ismereteket. A növendékkel közösen behelyezkedési tervet készít, mely azonban
rendkívüli esetekre (pl. mozgó akadály feltűnése) választási lehetőséget is tartalmaz. A repülés
a lejtőtől távol történjen és a fordulók döntése a 20 fokot ne haladja meg. Maximális elfordulás
180 fok.
        A végrehajtás követelménye: a növendék sebességet tartson, behelyezkedéskor éles
fordulókra ne kényszerüljön, rendszeresen a céltól mért 50 m sugarú körön belül érjen földet.
        A gyakorlatok sikeres elvégzését az oktató a növendék Repülési Naplójába, a
"Hivatalos bejegyzések" rovatba írja be.

3.3  "A" vizsga.

        (Megfelel az FAI CIVL "PARA PRO stage 2. orange" fokozatnak, ami min. 6 repült nap,
        30 sikeres start, ebből több mint tíz 5m-nél magasabbról történt)
        A vizsga célja, hogy a növendék vizsgarepüléssel bizonyítsa alapfokú repüléstechnikai
felkészültségét.
        Az "A" vizsgát a klub vezetőpilótájának jelenlétében (az üzemeltető MRSz előzetes
értesítése mellett) kell megtartani.
        A végrehajlás módja: a növendék a repülési naplóval jelentkezik a klub (szakosztály)
vezetőpilótájánál és vizsgázási szándékát bejelenti. A növendék a vezetőpilóta jelenlétében
minimum két felszállást végez legfeljebb 50m szintkülönbségű starthelyről.
        A végrehajtás követelményei: A növendék a felszállásokat önállóan, útmutatás nélkül
hajtsa végre, repülés közben S-seljen, és egy 50m átmérőjű célkörben szálljon le, talpán
maradva.
        A sikeres "A" vizsgát tett növendék a "Növendék II" szintet kapja, az alapfokú képzés
A/1. A/2. A/3. A/4. gyakorlatait önállóan, az  A/5. A/6. gyakorlatokat jogosított pilóta jelenlétében
végezheti. Az "A" vizsgás Növendék II szintű személy repüléseit a VFR szabályokon túl úgy
hajtsa végre, hogy 5 óra össz repült idő eléréséig:
-valamennyi gyakorlatfajtát a nap reggeli, ill. késő délutáni óráiban, vagy téli időszakban
végezze, nem engedhető meg, hogy korábban a növendék a termikdobások zavaró hatásával is
szembekerüljön.
-  minden gyakorlatnál a starthelyről látható legyen a leszállóhely
-  a megengedett legnagyobb szélsebesség 5 m/s
        (Az "A" vizsgás Növendék II-nek, amennyiben teljesíti a követelményeket, megadható
az FAI CIVL "PARA PRO stage 3. green" fokozat, ami min. 60 start, 5 óra össz repült idő,
három 1 óra feletti időtartam  repülés.)

4. SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KÖZÉPFOKÚ GYAKORLATI KÉPZÉSE 

4.1 A VÉGREHAJTÁS FELTÉTELEI

4.1.1 Az utasítás azokat a gyakorlatokat tartalmazza, melyek során a növendék megszerzi a
teljesítményrepülésekhez szükséges önállóságot. Amennyiben a "Növendék II" minősítésű
személy úgy dönt, hogy megszerzi a "Pilóta I" minősítést, úgy az önálló repülés elméleti
ismereteiből valamint Verseny és sportszabályokból ismételten le kell vizsgáznia és a középfokú
repülési gyakorlat megszerzése érdekében "B" típusú feladatokat kell oktató jelenlétében
gyakorolnia. A növendék minden egyes "B" típusú gyakorlat során oktató jelenlétében száll fel,
az oktató utasítását követi. A repüléseket önállóan az oktató hallótávolságán kívül, de
látótávolságán belül hajtja végre.  A gyakorlati repüléstechnikai vizsga ("B" vizsga) letétele után
Pilóta I. minősítést kap és önállóan repülhet.

4.1.2 A kiképzésbe az a növendék vonható be aki
- eredményes "A" vizsgát tett legalább 3 hónappal előbb
- ismételt vizsgát tett, amely az elméleti vizsgaanyag repülési szabályzatra, közlekedési
szabályokra, a siklórepülő terepekre, valamint a  verseny és sportszabályokra vonatkozó részét
is tartalmazza
- ismételt elméleti repüléstechnikai vizsgát tett a veszélyhelyzetek megoldásáról
- repülési  naplójának a  klub (szakosztály) vezető pilótája minimum 5 óra össz repült időt
igazolt.
- akinek rendszeres lehetősége van repülőeszköz használatára.

4.1.3 Törekedni kell arra, hogy a növendék a B/1. B/2. B/3. B/4. B/5. gyakorlatokat lehetőleg
azonos típusú szerkezettel repülje végig.

4.1.4 A "B" típusú gyakorlatok  csak visszatérítő mentőrendszer(rettungsistem) biztosításával
végezhetők el.

4.1.5 Ha a növendék a középfokú kiképzés során két hónapnál hosszabb ideig nem repül,
akkor az oktató közvetlen jelenlétében hajtson végre legalább két "A" vizsgafeladatot. Ilyen
ellenőrzéseket kell beiktatni akkor is, ha a növendék a gyakorlatok során súlyos hibát követ el,
vagy vezetési technikája bizonytalanságokról árulkodik. Az ellenőrzés tényét az oktató a
repülési napló"repülések" rovatának "igazolás" oszlopában tüntesse fel "Ell." bejegyzéssel.

4.1.6 Középfokú kiképzés során az időjárási feltételek a VFR szabályokon túl:
- Valamennyi gyakorlatfajtát először a nap reggeli, ill. késő délutáni óráiban kell elvégeztetni és
csak megfelelő készség elsajátítása után engedhető, hogy a növendék a termikdobások zavaró
hatásával is szembekerüljön. A középfokú kiképzés csőrléssel is elvégezhető, megfelelő csőlési
kiképzés után
- A megengedett szélsebesség 6 m/s
- Repülési magasság tetszőleges

4 .1.7 Kiemelten kell foglakozni a C/1. visszatérítő mentőrendszer használata, a C/2. átesés és
a C/3. negatív forduló gyakorlatok elemzésével(lásd "C" vizsga, P.III fokozat) és a helyes
korrekciós technika megbeszélésével videófelvételek és ilyen gyakorlatot szerzett pilóták
elmondásai, leírásai alapján. A C/1. C/2. és C/3. gyakorlatot nem kell végrehajtani a középfokú
képzés során, azonban ha megteremthetők a biztonságos végrehajtás körülményei(víz felett,
mentőcsónakkal biztosítva) akkor ajánlható a középfokú képzés után.

4.2 A középfokú kiképzést az alábbi gyakorlatok végrehajtásával kell lefolytatni:

4.2.1 B/1. gyakorlat: fordulózás, merülőspirál
        A gyakorlat helye: magasstarthely, legalább 200 m szintkülönbséggel
        A gyakorlat célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot éles 360 fokos és váltott
fordulók végrehajtásában.
        A végrehajtás módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol végezzen
különböző döntésű fordulókat, érje el az intenzív süllyedést okozó spirálállapotot. A fordulózó
gyakorlat minimális magassága 200 m.
A gyakorlat során 60 foknál élesebb döntésű fordulót végeztetni tilos !
A merülőspirált 50 magasságban be kell fejezni!
        A végrehajtás követelménye: a növendék 45 fokra döntött 360 fokos fordulóból,
ellenkező irányú ugyanilyen döntésű fordulóban határozottan, a sebességet tartva váltson át.

4.2.2 B/2. gyakorlat: féloldalas ernyőbecsukódás kivédése
        A gyakorlat helye: magasstarthely, legalább 200 m szintkülönbséggel
        A végrehajtás módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő egyik
belépőoldali(A) hevederének lehúzásával idézze elő az adott oldal aláhajlását. Az előállt
repülési helyzetet (kezdődő spirál) uralja és az ernyőt hozza normális repülési állapotba .
        A gyakorlat célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a helyes magatartás
elsajátításában.

4.2.3 B/3. gyakorlat: fokozott süllyedés fülcsukással
        A gyakorlat helye: magasstarthely, legalább 100 m szintkülönbséggel
        A végrehajtás módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő
mindkét belépőoldali(A) zsinórsorának szélső 1-2 zsinórjának lehúzásával idézze elő a kupola
széleinek aláhajlását. Az előállt repülési helyzetet uralja, majd az ernyőt hozza normális repülési
állapotba.

4.2.4 B/4. gyakorlat: vészsüllyedés,(B soros átesés)
        A gyakorlat helye: magasstarthely, legalább 250 m szintkülönbséggel
        A végrehajtás módja: a növendék a lejtőtől és a többi szerkezettől távol, az ernyő
mindkét B hevedersorának szimmetrikus lehúzásával idézze elő a kupola hosszirányú
megroppanását. Az előállt repülési helyzetet uralja, majd az ernyőt hozza normális repülési
állapotba.
        A vészsüllyedést 150 m magasságban be kell fejezni!
        A gyakorlat célja hogy a növendék szerezzen gyakorlatot a helyes technika és
magatartás elsajátításában.

4.2.5 B/5. gyakorlat: belépőél aláhajlása, újranyitás
        A gyakorlat helye: magasstarthely, legalább 300 m szintkülönbséggel
        A gyakorlat célja: a növendék tapasztalja ki a repülőeszköz sebességi lehetőségeit,
illetve a szélsőérték átlépésével járó ernyőreakciót.
        A túlgyorsítást a belépő "A" hevederek kézzel történő szimmetrikus lehúzásával idézi
elő a növendék. Az aláhajlott belépőélet fékezéssel azonnal újranyitja.
        A végrehajtás követelményei: a növendék minden helyzetből könnyen és gyorsan találja
meg a normális siklóhelyzetet.

4.2.6 B/6. gyakorlat:  vitorlázás.
        A gyakorlat célja: az, hogy a növendék a lejtő közelében időtartamrepülés céljából
gyakoroljon.
        A végrehajtás módja: az oktató a növendéktől számon kéri a lejtő- és termikvitorlázás
technikáját és szabályait, különös tekintettel a lejtő közelében végrehajtott 360 fokos forduIó
veszélyeire. A növendék önállóan választja meg az indulás időpontját és előre megbeszélt
időtartamig vagy leszállási parancsig gyakorol.
        A végrehajtás követelményei: a növendék legalább 5 alkalommal 10 percen felüli
időtartamot repül. Repülés közben a szabályokat és az oktató utasításait betartja.

4.2.7 A B/6. gyakorlat sikeres befejezése után a vezetőpilóta a növendéket a "B" elméleti és
gyakorlati vizsga sikeres letétele után "Pilóta l."-nek minősítheti, ha a szint elérésének  egyéb
feltételeit a növendék teljesítette.

4.3 "B" vizsga. középfokú repüléstechnikai vizsga

        A gyakorlat célja, hogy a növendék vizsgarepüléssel bizonyítsa középfokú reptechnikai
felkészültségét.
        A "B" vizsgát a klub vezetőpilótájának jelenlétében, (az üzemeltető MRSz előzetes
értesítése mellett) kell megszervezni. A végrehajtás módja:  a növendék a repülési naplójával
jelentkezik a klub (szakosztály) vezetőpilótájánál és vizsgázási szándékát bejelenti. A repülési
naplóval  az alábbi vizsgára bocsáthatósági feltételeket kell igazolni:
- B/1. B/2. B/3. B/4. B/5. B/6. gyakorlatok elvégzését oktató igazolásával,
- legalább 30 repülést min. 50 m föld feletti magassággal.
- minimum 5 óra össz repült időt
- legalább 3 hónappal előbbi eredményes "A" vizsga
- ismételt repülési szabályzat és elméleti repüléstechnikai vizsga a veszélyhelyzetek
megoldásáról, illetve Verseny és sportszabályok vizsga.
        A minimumok megléte esetén a vezetőpilóta tetszése szerinti sorrendben és
mennyiségben a következő feladatokat tűzheti ki :
        - repülés kis- és nagysebességgel,
        - egymást követő l80 fokos fordulók,
        - 360 fokos forduló, és fordulóváltás,
        - fülcsukás, féloldalas ernyőbecsukódás kivédése
        - leszállás a kijelölt célponttól mért 25 m sugarú körön belül, szabályosan kilebegtetve.
        A végrehajtás követelménye: a növendék felszállás során képes az oktató által
megszabott feladatot elfogadhatóan végrehajtani. A hangsúlyt az önállóságra fektessük. Ha
szándékosan olyan feladatot tűztek ki, amely maradéktalanul nem teljesíthető, akkor a
növendéknek önállóan meg kell találnia a biztonságos behelyezkedéshez szükséges optimális
időpontot és a gyakorlatsorozatot  félbeszakítva el kell kezdenie a leszállást.
        A "B" vizsga letétele után a vezetőpilóta a növendék repülési naplójának "minősítések"
rovatába bejegyzi a "Pilóta I" megszerzésének a tényét.

4.4  "C" vizsga: egy teljes berepülési program végigrepülése

4.4.1 A végrehajtás módja: a vizsgabizottság kérje számon a típusalkalmasság
megállapításához szükséges eljárásokat és a berepülési gyakorlatok végrehajtásának
ismereteit, adja meg  a gyakorlatok elvégzésének sorrendjét. A viszgázó egy ismert típusú, már
típusalkalmasságot szerzett siklóernyővel biztonságos magasságból kezdve, lehetőleg víz felett
mentőcsónak biztosításával hajtsa végre a berepülési programot, amiben a következő feladatok
is szerepelnek:

4.4.2 C/1. gyakorlat: visszatérítő mentőrendszer(rettungsistem) használata,
        A gyakorlatot  legalább 500 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
        A végrehajtás módja: a vizsgabizottság kérje számon a visszatérítő mentőrendszer
használatával kapcsolatos ismereteket.  A vizsgázó a lejtőtől távol és legalább 500 m talajtól
mért magasságban a siklóernyő mellé nyissa ki a visszatérítő mentőrendszert és szükség
szerint omlassza be, vagy húzza le a siklóernyőt, a stabil, forgásmentes süllyedés érdekében.

4.4.3 C/2. gyakorlat: átesés
        A gyakorlatot  legalább 600 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
        A végrehajtás módja: a vizsgabizottság kérje számon az átesés felismerésével és a
felvétellel kapcsolatos alapfogalmakat. A vizsgázó a lejtőtől távol és legalább 600 m talajtól mért
magasságban próbálja meg a minimális merülősebességhez tartozó utazósebességet tartani.
Próbáljon tovább lassítani, amíg az átesés jelei nem jelentkeznek. Az átesés után az ernyőt
nyissa újra. Lendületből végrehajtott szándékos átesést végezni tilos! Amennyiben az ernyő
nem stabilizálható, vagy nem kerül ismét irányítható repülési állapotba legalább 300m-en, úgy
visszatérítő mentőrendszerrel szálljon le.

4.4.4 C/3. gyakorlat: negatív forduló,
        A gyakorlatot  legalább 600 m szintkülönbségnél lehet végrehajtani.
        A végrehajtás módja: a vizsgabizottság kérje számon a negatív forduló létrejöttének és
elhárítsának módjait. A vizsgázó a lejtőtől távol, és legalább 600 m talajtól mért magasságban
hirtelen egyirányú fékezéssel, vagy asszimetrikus fékfelengedéssel idézze elő a negatív
fordulót. A megpördült ernyő forgását az elhárításhoz szükséges mozdulatokkal igyekezzen
megszüntetni. Amennyiben az ernyő nem stabilizálható, vagy nem kerül ismét irányítható
repülési állapotba legalább 300m-en, úgy visszatérítő mentőrendszerrel szálljon le.
 
 
 5. OKTATÓI KIKÉPZÉS 

5.1 Oktatói jogosítást az MRSz főpilóta szakági helyettese, vagy az általa összehívott
vizsgabizottság ad az MRSz által meghirdetett szervezett tanfolyam eredményes elvégzése
esetén ezen Kiképzési Utasítás alapján két éves időtartamra. Ezt követően valamennyi oktatni
szándékozónak ismételt oktatói vizsgát kell tennie.
Az oktatói képzésen 1995-ben az vehet részt, akinek legalább egy éves jogosítása, valamint
min. 50 óra össz repült ideje és egy 3 órás időtartamrepülése van, valamint "C" kategóriájú
ernyő kezelésére képes. !996-tól a szükséges minimális képzettségi szint a fentieken túl Pilóta I.
szint,  Para Pro 5. (5 érvényes táv) és 50 óra repült idő.

5.2 Az oktatói tanfolyam elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az elméleti képzés az oktatók
számára előírt ismeretanyagokat öleli fel előadások és konzultációk formájában.

5.3 Az oktatói képzés elméleti anyaga megegyezik a Kiképzési Utasítás anyagával és ki van
egészítve didaktikai, metodikai és mozgáselméleti ismeretekkel. Az oktatójelöltnek az elméleti
anyagból részletes írásbeli és szóbeli vizsgát kell tennie a kijelölt vizsgabizottság előtt. Az
elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt meggyőzően mély tudásszintet bizonyít a
vizsgabizottság tagjai előtt.

5.4 Az oktatójelöltnek egy tanulóernyővel és egy teljesítményernyővel kell bizonyítania az
átlagosnál jobb repülési tudást. A repüléstechnikai tudáson felül a vizsgabizottság számára azt
is bizonyítania kell, hogy az elméleti témák körében megalapozott ismeretekkel rendelkezik,
olyan módon hogy azt átadni is képes, valamint metodikailag, didaktikailag képes a
siklóernyőzés önálló oktatására.

5.5 A gyakorlati vizsga során  a jelöltnek repüléstechnikai vizsgát kell tennie, a Kiképzési
Utasítás A. és B. gyakorlatait kell elvégezni a következő minimális számban "C" kategóriás
ernyővel:
                A/1. gyakorlat          1 db
                A/2. gyakorlat          1 db
                A/3  gyakorlat  1 db
                A/6. gyakorlat          1 db
                B/1. gyakorlat          1 db
                        B/2. gyakorlat          2 db
                B/3. gyakorlat          1 db
                B/4. gyakorlat  1 db
Leszállás minden esetben a kijelölt célponttól mért 10 m sugarú körön belül, szabályosan
kilebegtetve.

5.6 Eredményesen elvégezte a tanfolyamot az a személy, aki
        - a tanfolyamon részt vett,
        - az előadások anyagából használható, visszakeresésre alkalmas jegyzetet
        készített,
        - legalább közepes eredménnyel elméleti vizsgát tett,
        - a gyakorlati képzés valamennyi gyakorlatát vizsgabizottság előtt előírásszerűen
        végrehajtotta.
 
 5.7 Szakoktatók
        Szakoktató csak "Oktató" minősítésű személy lehet. A szakoktatókat az MRSz
Főpilótája, vagy helyettese jogosítja az adott témakörben bizonyított megfelelő szintű tudás
alapján. A következő tevékenységek csak szakoktatói képesítés birtokában végezhetők:
5.7.1 Csőrlés szakoktatója,
        A csőrlés szakoktatója az lehet, aki 20 csőrlést igazolni tud és írásbeli vizsgát tesz,
valamint csörlő kezelésére is megszerzi a jogosultságot(45. L.E. IV.sz mellélet és függelékei).
5.7.2 Kétüléses siklóernyőzés(tandem) szakoktatója
        A kétüléses siklóernyőzés szakoktatója az lehet, aki írásban vizsgázott és minimálisan
20 közös repülést hajtott végre dokumentált módon, vizsgázott siklóernyő pilótákkal, úgy hogy
legalább 10 repülésnél utas pozícióban repült.

6. A SIKLÓERNYŐ PILÓTÁK KIKÉPZÉSI SZINTJEI 

6.1.    Vizsga
        a/ Minden kiképzési szakasz elméleti vizsgával  és az ismeretek gyakorlati
        bemutatásával, vizsgarepüléssel fejeződik be.
        A vizsgarepülések során az oktatásban megismert sémákat kell megkövetelni.
        b/ Vizsgáztatás
        Vizsgáztatást csak az 1. számú Légügyi Előírás (LK.  1988. 5/6.sz.) Vhu.20 pontja
alapján jóváhagyott vizsgabizottsági elnök által vezetett vizsgabizottság végezhet. A
vizsgabizottsági elnök nem lehet az Iskola tagja, az Iskolát üzemeltető klub, vagy szakosztály
tagja a pártatlanság és elfogulatlanság érdekében.
        Az oktatói, szakoktatói és üzemi ellenőrző repülő vizsgát minden esetben az MRSZ
Főpilóta, vagy a Szakági szakmai vezető által szervezett képzés után lehet letenni.
        c/ Vizsga eredménye.
        A gyakorlati kiképzés sikeres vizsgaeredménye (vizsgarepülés) alapján kell kiadni a
kiképzés/átképzés céljául megjelölt igazolást, jogositást. Az elméleti- és gyakorlati vizsga között
nem telhet el hat hónapnál hosszabb idő. A vizsga eredménye "megfelelt", vagy "nem felelt
meg" lehet és ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
        d/ Vizsga ismétlése.
        Nem megfelelő vizsga legkorábban 30 nap múlva ismételhető meg. A vizsgabizottság,
illetve a vizsgát engedélyező határozza meg az ismétlés lehetőségét és feltételeit. Második
eredménytelen vizsga után újabb vizsgát a Légügyi hatóság, vagy az MRSz Főpilótája
engedélyezhet.

6.2     A kiképzési szintek a repülésben résztvevő személyek számára repülési jogosításokat
biztosítanak. A kiképzési szinteket a klub (szakosztály) vezetőpilótája, illetve vizsgabizottság
állapítja meg és vezeti be a repülési naplóba a "Kiképzési szintek" rovatába.

6.3 Az alap- és középfokú kiképzés végrehajtását a növendék repülési naplója, valamint az
oktatói napló igazolja. A "növendék" szintek megállapításakor a vezetőpilóta a két okmány
egyezését köteles ellenőrizni. A "pilóta" szintek megállapításához a vezetőpilóta a szint
eléréséhez szükséges feladatok végrehajtását a pilóta repülési naplójában aláírásával igazolja.

6.2 KÉPZÉSI SZINTEK

6.2.1 Növendék: az a siklórepülő személy, aki egyéni, vagy szervezett keretek között elméleti és
gyakorlati kiképzésben vesz részt.

6.2.2 �Növendék I.� feltétele:
        alapfokú elméleti vizsga.
        Jogosult oktató irányításával és felügyeletével "A" kategóriájú  feladatokat
        végezni.
        Megengedett repülési magasság 50 m, szélsebesség max.5m/s.
        TANULÓIGAZOLVÁNY igazolja balesetbiztosítását és a képzést végző felelős
        Iskola(oktató) megnevezését.

6.2.3 �Növendék II� feltétele:
         sikeres �A� gyakorlati és elméleti vizsga
        A sikeres �A� vizsgát tett növendék az alapfokú képzés A/1. A/2. A/3. A/4       gyakorlatait
önállóan, az A/5. A/6. gyakorlatokat jogosított pilóta jelenlétében     végezheti.
        Jogosult az oktató felügyelete mellett annak iránymutatását megtartva "B"       típusú
        gyakorlórepüléseket végezni magasságkorlátozás nélkül. Csőrlési kiképzésbe
        bevonható. Megengedett szélsebesség max. 6 m/s.
(Megfelel az FAI CIVL "PARA PRO  2. és 3" fokozatnak)

6.2.4 Pilóta: az a siklórepülő személy, aki képes és jogosult saját repülése
        megszervezésére, önálló (ellenőrzés nélküli) repülések  végzésére repülésfigyelő
biztosítása mellett, valamennyi siklórepülő terepen.

6.2.5 Pilóta I. feltétele:
        Növendék II.  minősítés,
        középfokú  repüléstechnikai vizsga ("B" vizsga).
        Jogosult hazai és nemzetközi versenyeken nevezni és résztvenni, "Növendék II"
        gyakorlórepülését figyelni, meghatározott teljesítményrepüléseket végrehajtani.
        Jogosult iskolázásra nem alkalmas siklóernyő vezetésére.

6.2.6 Pilóta II. feltétele:(FAI CIVL PARA PRO stage 4.)
        legalább 6 hónap gyakorlati idő a Pilóta I. minősítés megszerzése után.
        5 különbözö terepen végrehajtott repülések. Egy térségben is különböző  terepnek
        minösülő terep az a terület, mely csak eltérő szélirányok esetén repülhető.
        20 óra összes repült idö és egy 2 óra feletti időtartam,
        alapos meteorológiai ismeretek,
        navigációs ismeretek.
        Jogosult : távrepülések végrehajtására, kísérleti szerkezettel való gyakorlásra.

6.2.7 Pilóta III.feltétele:  (FAI CIVL PARA PRO stage 5.)
        Pilóta II. minősítés,
        50 óra repült idő,
Öt érvényes táv
Ezüst sas (egy 30km-es táv, és 5 óra feletti időtartamrepülés)
        Legalább 5 repült típus, melyek paraméterei jelentősen eltérnek ,
        Csörlésben való jártasság.
6.2.8 Üzemi ellenőrző repülő:
        Üzemi ellenőrző repülői jogosítást az MRSZ főpilótája, illetve annak szakági helyettese
ad az alábbiak alapján :
        A klub (szakosztály) vezető pilótája a jelöltet vizsgára bejelenti. A bejelentésen igazolja,
hogy a jelölt Pilóta III fokozattal és 100 óra feletti repült idővel rendelkezěk.  A jelölt a szakági
vezető által elnökölt vizsgabizottság előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tesz.
        Az elméleti vizsga anyaga az üzemi ellenőrző repülők számára előírt ismereteket öleli
fel.
        A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha légi alkalmassággal már rendelkező
repülőeszközön bemutatja a típusalkalmasság megszerzéséhez szükséges berepülő
programot.(�C� vizsga)

7. TÍPUSÁTKÉPZÉS 

7.1 Új típussal repülhet az a siklórepülő személy, aki
        - a műszaki vezető előtt típusismeretből vizsgát tett,
        - a vezetőpilóta előtt 2 db A/6. és 2 db B/2. gyakorlatot sikeresen végrehajtott.

7.2 A vizsga és a gyakorlatok eredményes végrehajtását a műszaki vezető és a vezetőpilóta a
repülési napló "Típusvizsgák" rovatába írja be.

7.3 A Növendék I. csak olyan repülőeszközzel repülhet, amelynek  légialkalmassága
iskolarepülésekre is szól.

7.4 Csak az a Növendék II hajthat végre repüléseket "C" kategóriájú siklóernyővel aki a B/1.
B/2. B/3. gyakorlatokat iskolarepülésre alkalmas eszközzel már teljesítette és az új típus
ismeretéből a fenti módon levizsgázott.

7.5 Prototípussal, vagy kisérleti eszközzel csak Pilóta II. fokozattól lehet repülni.

8. A REPÜLÉSI JOGOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGÚJÍTÁSA 

8.1 A repülési jogosítás automatikusan megszűnik, ha a"Növendék I"  szintű siklórepülő
személy 1 hónapig, a "Növendék II" 2 hónapig nem repül, illetve
        - Pilóta I. szintű 3 hónapig,
        - Pilóta II. szintű és Pilóta III. szintű 6 hónapig nem repül és
        - Pilóta minősítésű egy naptári éven belül 5 óra repült időnél kevesebbet teljesít.
        Az elért pilótafokozatok csökkennek, ha:
- Pilóta II. két éven belül nem repül 2 órás időtartamot,
- Pilóta III. két éven belül nem repül 30km-nél nagyobb távot

8.2 A klub  (szakosztály)  vezetőpilótája  a repülési jogosítást megvonhatja, ha a siklórepülő
személy a repülések során minősítési szintjének nem megfelelő reptechnikai gyakorlottságot
tanusít.

8.3 A repülési jogosítás megújításához a vezetőpilóta saját belátása szerint ismételt elméleti
vizsgát, illetve megfelelő számú alap- és középfokú gyakorlat felügyelt végrehajtását írhatja elő.
Az így végrehajtott ellenörző repüléseket a vezetőpilóta a feladatot végrehajtó repülési
naplójában igazolja.

9. AZ ELŐKÉPZETTSÉG BESZÁMÍTÁSA 

        Érvényes függővitorlázó, SES, UL, illetve polgári repülésben  a Légügyi hatóságoknál
szerzett szakszolgálati engedély birtokában a következő elméleti tárgyakból nem kell vizsgát
tenni a siklóernyős kiképzés és oktatói képzés során:
        Meteorológia,
        Műszertan,
        Navigáció,
        Rep. szabályzat,
        Elsősegélynyújtás.

10. KÜLFÖLDÖN SZERZETT JOGOSÍTÁSOK ELISMERÉSE 

10.1 Külföldi állampolgár ideiglenes ittartózkodás idején Nemzetközi pilótaigazolvánnyal (IPPI
kártya) igazolhatja képzettségét és saját felelősségére repülhet versenynaptárban meghírdetett
versenyeken, vagy kizárólag sport és rekreációs céllal repülhet klub, szakág vendégeként, az
MRSz-be történt bejelentése után.

10.2 A külföldön szerzett jogosítás elismerése kölcsönösségi alapon megy végbe az illetékes
nemzeti szövetségek megállapodásai alapján. Ennek hiányában, a bemutatott okmányok
alapján a tudásszintnek megfelelő végleges jogosítást a klub vezetőpilótája adja ki repülési
szabályzat vizsga után. Amennyiben a folyamodó tudása nem felel meg a hazai
követelményeknek, a szükséges vizsgák letételére a klub veztőpilótája felszólíthatja, illetve
alacsonyabb szintű jogosítást adhat ki. Ha az alapfokot sem éri el a folyamodó tudása, úgy a
Kiképzési Utasítás szerinti képzésben kell részesülnie, csak így adható Növendék II jogosítás.

10.3 Oktatói, szakoktatói jogosítások elismerésére az MRSz szakmai vezetése jogosult, a hazai
szabályoknak való megfelelés alapján, egyedileg elbírálva.

1995 július 25.

VISSZATÉRÍTŐ MENTŐRENDSZER HASZNÁLATÁNAK GYAKORLÁSA 

Földi előszítés: a vissztérítő mentőrendszer megismerése, vészhelyzetben történő
alkalmazásának alapismeretei, főbb mozzanatainak begyakorlása.

Hely: Oktatóteremben és terepen.

A gyakorlat célja: A növendék tanulja meg a mentőejtőernyőre vonatkozó legfontosabb
tudnivalókat.
(Kényszernyitás szabályai, feltételei, műszaki - tipus -
ismeret, hajtogatás bemutatása, beállítás, felvétel ismertetése, ejtőernyő tárolása, ellenőrzése,
kezelése, az ejtőernyős ugrás végrehajtásának elemei: gépelhagyás előtti teendők,
gépelhagyás végrehajtásának módjai, szabadesés, nyitás, nyilás utáni ellenőrzések,
rendellenességek kiküszöbölése, elsodródás befolyásolása, felkészülés a földetérésre,
földetérés végrehajtása általában és bonyolult körülmények között, ejtőernyő lefektetése
szélben, ejtőernyő�összeszedése. - Gyakorolja be ejtőernyők segítségével az ejtőernyő
feltöltését, beállítását, és a nyitás végrehajtását különböző irányokba lendülve, pörögve,
bemutatva az ejtőernyő nyitását is.
A végrehajtás módja: Az oktató az ejtőernyő ismertetése
során tegye lehetővé, hogy minden növendék kinyithassa az
általa felöltött és beállított ejtőernyőt, eközben hívja
fel a figyelmet a helyes sorrend begyakorlására, valamint az esetleg szükséges kétkezes
besegítésre is. Ajánlott, hogy mindegyik növendék többször is beállítsa a hevederét, eközben fel
kell hívni a figyelmet a hibák révén a helyes hevederbeállítási módra, a helytelenül beállított (túl
laza, vagy túl szoros) heveder problémáira.
Az ejtőernyő működésének ismertetése feltétlenül a tényleges nyitási folyamat véghezvitelével
történjen.
(Az elméleti ismereteket a hallgatók elsajátíthatják jegyzetből, irodalomból önképzés útján, de
mindenképpen konzultációs lehetőséget kell számukra biztosítani.)
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy vészhelyzet szituciókban csak készségszinten begyakorolt
teendőket képes az ember pontosan, időben végrehajtani, s a pilótának későbbiekben is
feltétlenül gyakorolnia kell legalább a kioldó megtalálásának és a kioldásnak mozzanatait a
nyitás imitálásig.
A végrehajtás követelménye akkor megfelelő, ha a növendék;
- ismeri és alkalmazni tudja a metőejtőernyő nyitásának szabályait
- ismeri az alkalmazott mentőejtőernyő főbb adatait
(hozzávetöleges felület, kupola-alak, jellegzetes tulajdonság, nyílási úthossz, irányíthatóság,
merülősebesség)
- ismeri részleteiben az ejtőernyős ugrás elemeit
- önállóan - helyesen - fel tudja készíteni ejtőernyőjét a repülésre (okmányellenőrzés,
hevederbeállítás, felgumizás, ellenőrzés, feltöltés, kioldó helyének ellenőrzése)
- a kioldót megtalálja és működtetni képes az ejtőernyőt a vészhelyzet észlelése utáni 2-3
másodpercen belül.

Az ejtőernyős ismereteket oktató a végrehajtott kiképzést (felkészítést) a végrehajtási
követelmények teljesítése esetén aláírásával igazolja az oktatási  munkafüzetben.

Vissza a lap elejére